4703 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A Ptk. 3:98. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A Ptk. előírásainak megfelelően az anyavállalatnál a megszavazott/jóváhagyott osztalék miatt kimutatott követelés is lehet olyan követelés, amellyel pótbefizetést lehet teljesíteni, akár azon leányvállalat felé is, amellyel szemben az osztalékkövetelés fennáll. Ha az anyavállalat a járó osztalék miatti követelés összegével kívánja a pótbefizetést teljesíteni, akkor annak a számviteli elszámolása során az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ennek a számviteli elszámolását egy korábbi válaszukban ismertették. A kérdés most arra vonatkozik, mi a helyes könyvelési eljárás – mind az átadó leányvállalat, mind az átvevő anyavállalat oldalán –, ha a leányvállalat sajáttőke-helyzete már nem igényli a pótbefizetést, így a pótbefizetésként átvett osztalékkövetelést a leányvállalat visszaszolgáltatja az azt nyújtó anyavállalata részére?

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?

Kérdés: Szeretnék szakmai állásfoglalást kérni a magánszemély által értékesített védjegy jövedelmének adózására vonatkozóan. Magánszemély megbízásából a szabadalmi ügyvivő a védjegyet 2006-ban jelentette be, ennek díja 150.000 forint volt. A védjegy 2016-ban megújításra került újabb 10 évre 74.800 forint díj ellenében. Az oltalom jelenleg is fennáll, a következő megújítás 2026-ban lenne esedékes. Magánszemély a védjegy eladási árát 10.000.000 forintban határozta meg. Erről adásvételi szerződés készül. A vásárló részéről, amely egy kft., felmerül adóelőleg-levonási kötelezettség?

Kérdés: Cégünk saját, egycélú vásárlási utalvány kibocsátását, értékesítését és beváltását tervezi. Az utalványt csak és kizárólag az általunk értékesített termékekre lehet kibocsátani, és áfa szempontjából is csak 27%-os áfatartalmú termékeink vannak. Számviteli, adóügyi szempontból hogyan kell helyesen kezelni a kibocsátás, az értékesítés és a bevallás folyamatát?

Kérdés: Az általam könyvelt étterem italokat vásárolt, a számlán szerepelt göngyöleg. Most tapasztaltuk, hogy a göngyöleg visszaváltásakor az étterem utalványt kap, amivel a fizetendő összeget csökkentik. A göngyölegről nem kap mínuszos számlát, a göngyöleg számlája nincs fent a NAV adatszolgáltatásában. Van egy kimutatás, amelyen látszik a göngyöleg száma és értéke áfásan. A bankkivonaton látható, hogy csak a számla egy része van kiegyenlítve. Ezt hogyan lehet szabályosan kezelni könyveléstechnikailag?

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?

Kérdés: A számviteli törvény fenntarthatósági jelentés elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban lennének kérdéseink:
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?

Kérdés: Egy magyar társaság osztalékjövedelmet szerez egy olyan külföldi országban levő leányától, ahol a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az ilyen osztalékjövedelmet forrásadó terheli, a magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó. Egyes vélemények szerinti az ilyen forrásadót a magyar társaságnál a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettségként kell könyvelni, mivel a forrásadó alapvetően az egyezmény alapján beszámítható a magyar társasági adóba. Más vélemények szerint nem alkalmazható a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése, mivel a forrásadó nem az üzleti év adózás előtti eredményét terheli, hanem az osztalékból származó jövedelmet, így azt egyéb ráfordításként kell könyvelni. Amennyiben a külföldről kapott osztalékjövedelem után megfizetett forrásadó egyéb ráfordításként kerül könyvelésre, az tovább csökkenti a magyar társaság adózás előtti eredményét, és mivel nem kapcsolódik hozzá társaságiadóalap-módosító tétel, ezért az, hogy a forrásadót egyéb ráfordításként vagy adókötelezettségként könyveli a társaság, hatással lesz a társasági adó összegére. Kérjük szíves véleményüket az osztalékjövedelem után külföldön megfizetett forrásadó könyvelésével kapcsolatban!

Kérdés: „F” cég üzletrészének 100%-ával „V” cég rendelkezik. „F” cégnek a korábbi évekből 200 millió forint megszavazott/jóváhagyott, de pénzügyileg még nem teljesített osztalékkötelezettsége van a tulajdonosa, a „V” cég felé. „F” leányvállalat 2023. 12. 31-éről készült mérlege alapján a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent, negatívvá vált emiatt, a törvényileg előírt határidőben és módok valamelyikén az anyavállalatnak gondoskodnia kell leányvállalata sajáttőke-helyzetének rendezéséről, melynek pótbefizetéssel szeretne eleget tenni. Erre a leányvállalat alapító okirata lehetőséget ad. Pótbefizetésként nemcsak pénzeszköz, hanem elismert követelés is átadható. A „V” anyavállalat átadhatja-e a fentebb említett, „F” leányvállalattal szembeni 200 millió forint osztalékkövetelését pótbefizetésként „F” leányvállalata részére?