Utólag adott engedmény termékben

Kérdés: Cégünk év végén partnereinek, szerződés szerint, nem számlázott, utólag adott engedményt ad. A bónusz értékét termékben kapják a partnerek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és ha nem, a szállításhoz elegendő-e a számviteli bizonylat, mivel a termék Ekáer-köteles?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Ideiglenes bérleti díj bírói intézkedés alapján

Kérdés: Ideiglenes bírói intézkedés ideiglenes bérleti díj fizetését rendeli el. A bérbeadónak kell-e számlát kiállítania, vagy a bérleti díj fizetésére kötelezettnek az ideiglenes bírói intézkedés alapján kell a fizetési kötelezettségének eleget tenni? Amennyiben a bérbeadó az intézkedésnek megfelelő számlát állít ki, úgy a bérlő köteles-e a számlát befogadni? Milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] Hiányos a kérdés, mert nem tartalmazza annak az indokát, hogy a bírói intézkedést milyen indokkal hozta meg a bíró. Legalább két ok lehetséges: egyrészt bizonytalanság az időtartam hosszában, a bérleti díj mértékében, másrészt problémát okozhat a bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Könyvvizsgáló cég vezetőjének a felelőssége a megbízottért

Kérdés: Könyvvizsgáló cég vagyunk. Tagjaink közül egy tagunk könyvvizsgáló 51%-os szavazati többséggel, aki ügyvezető. Megbízhat-e cégünk megbízási szerződéssel kamarai bejegyzéssel rendelkező könyvvizsgálót ügyfeleink, cégeink – jogszabály szerint – kötelező könyvvizsgálatával? Ez a megbízott könyvvizsgáló a kizárólagos szakmai felelős az általa elvégzett munkáért és a jelentésében foglaltakért, vagy a tag könyvvizsgáló is felelős, illetve a tag ügyvezető? A szakmai és az általános vezetőség felelőssége milyen mértékű, vagy a jelentést író könyvvizsgáló felel az általa végzett munkáért szakmailag?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a könyvvizsgáló cég nevében eljáró kamarai tag könyvvizsgálót is) és a könyvvizsgáló céget a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásáért szakmai felelősség terheli. A kamarai tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...oszlopban kell kiszűrni a jogelőd gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek, céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: Egy vegyipari nagyvállalatnak vagyunk a leányvállalata, amely energiakereskedelemmel foglalkozik. A MEKH energiamegtakarítási kötelezettséget állapít meg részünkre. Az anyavállalatnak beruházásokból, energiahatékonyság-javító intézkedésekből energiamegtakarítása keletkezik, amelyet energetikai auditáló szervezet hitelesít. Ezt a hitelesített energiamegtakarítást vásárolta meg cégünk, szerződés alapján, piaci áron. A megvásárolt energiahatékonyság több, mint ami a MEKH által megállapított kötelezettségünk. Kérdésünk az átvétel, a kötelezettség teljesítése, illetve harmadik fél felé történő értékesítés számviteli elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...energiahatékonyságot a vásárolt készletek között anyagkészletként kell állományba venni – az áfa nélküli – vételáron;– a kötelezettség teljesítésére felhasznált (igénybe vett) energiahatékonyságot, annak a készletrevételi értékén, anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Saját üzletrész névértéken történő eladása

Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
Részlet a válaszából: […] ...járulékos költségek együttes összegének különbségével.A jogi személy társaságiadó-alany tagnak a szerzéskor nem merül fel adókötelezettsége, de ha kapcsolt vállalkozása a társaságnak, akkor amikor az üzletrésszel kapcsolatos gazdasági esemény befolyással van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] ...segítse a hozzáadottértékadó-csalások elleni küzdelmet. Az intézkedések több területet céloznak:1. Digitális adatszolgáltatási kötelezettség: Az intézkedés célja a jelenlegi összesítő nyilatkozat közel valós idejű, ügyletszintű adatszolgáltatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...eseményeket könyvelni kell. Az osztalékról való döntés is ilyen, amit az Szt. 42. §-ának (3) bekezdése szerint a rövid lejáratú kötelezettségek között – bruttó összegben – tagonként könyvelni kell az eredménytartalék csökkentésével.A Ptk. indokolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...vevőnek a lízingbe adó számlája alapján könyvelnie kellett:– a törlesztőrészletet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentésével: T 448 – K 384 (négy év alatt 8,5 millió forinttal, a bekerülési érték maradványértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Részesedésnél értékvesztés elszámolása és az adóalap

Kérdés:

Szíveskedjenek ismertetni álláspontjukat a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alkalmazásához. A hivatkozott jogszabályi hely szerint – kedvezményezett átalakulás esetén – az adóalap növelendő a beszerzési érték csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt összeggel. Ezek közül minek minősül a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés? Ugyanis, ami a beszerzési értéket illeti, az ettől nem változik. Egyrészt, mivel az értékvesztés könyvelési tétele T 874 – K 179, tehát a beszerzési érték a főkönyvi számlát nem érinti, másrészt a Számviteli tv. 47. §-a elszámolt értékvesztés jogcímen bekerülésiérték-csökkentési előírást nem tartalmaz. A másik, a könyv szerinti értékre vonatkozó adóalap-növelési kötelezettség pedig a könyv szerinti érték kivezetése esetére szól, márpedig a nettó érték kivezetéséről az állományból történő kikerülés esetén beszélhetünk. Az értékvesztés elszámolása (lásd fenti könyvelési tétel) nem jelenti a nettó érték kivezetését. Fentiek figyelembevétele alapján az elszámolt értékvesztés összegével növelni kell-e a tárgyévi taoalapot?

Részlet a válaszából: […] ...8. § (1) bekezdés r) pontja alapján nem kell növelni az adózás előtti eredményt.Az értékvesztésre tekintettel az adóalap-növelési kötelezettség a részesedés részbeni vagy teljes kivezetésekor keletkezik, ekkor ugyanis – a könyv szerinti érték mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
23
24
25
456