4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Az Szt. szerinti egyéb szervezet könyvviteli szolgáltatását végző személynek kell-e engedéllyel rendelkeznie? Úgy tűnik, csak a vállalkozóknál könyvviteli szolgáltatást végzőnek kell engedéllyel rendelkeznie, például egy társasház könyvelését végző személynek, szervezetnek nincs szüksége ilyen engedélyre?

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?

Kérdés: A társaság célszerűségi okokból egyes szállítók helyett a számlák fizikai előállítását maga végzi, a vonatkozó APEH iránymutatás figyelembevételével. A megállapodásban rögzítettük azt a számkört, amelyen belül állítjuk ki folyamatosan számláinkat, és kötelezettséget vállaltunk a folyamatos, ismétlésmentes sorszámozásra. A számlák egy példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló, visszakereshető módon megtalálható. Megállapodás alapján a számlát társaságunk írja alá. Helyesen járunk el?

Kérdés: A számítógéppel kiállított számlát a nyomtató begyűrte, használhatatlanná vált, és hiányzik a szigorú sorrendből. Hogyan kell igazolni a használhatatlanság tényét?

Kérdés: Ha a könyvelőiroda több éve folyamatosan könyvel a társaságnak, a pénzmosáshoz kapcsolódó jogszabályok szerinti azonosításhoz kell-e cégkivonatot kérnie ügyfelétől, vagy ez csak új ügyfél esetén kötelező?

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?

Kérdés: A kft. 2000. évi nettó árbevétele 20 millió forint, 2001. évben 35 millió forint, 2002-ben várhatóan 80 millió forint. A 2002. évi beszámolót felül kell-e vizsgálnia könyvvizsgálónak, vagy csak 2003-ra van könyvvizsgálati kötelezettsége?