80 talált állásfoglalás a kötelezettségvállalás kifejezésre

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?

Kérdés: Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?

Kérdés: "X" kft. főtevékenysége a takarítás, "Y" kft.-nek a főtevékenysége más, de beletartozik a takarítás is. "X" kft. úgy döntött, hogy eladja vevői körét "Y" kft.-nek. Az ügyfélkör-értékesítés 2007. július 1-jével történne, azzal, hogy a számla csak 2008 januárjában kerülne kiállításra, ha az ügyfélkör legalább 75 százaléka "Y" kft.-nél megmarad. Minek minősül az ügyfélkör-értékesítés "X" kft.-nél? És "Y" kft.-nél? Milyen bizonylatot kell kiállítani?

Kérdés: Ügyfelem nagy értékű gépre kötött operatívlízing-szerződést. Mivel a futamidő alatt a gép többször meghibásodott, hosszú ideig használhatatlan volt, szóba került a szerződés felbontása. Azért, hogy a lízingszerződés továbbra is fennmaradjon, az a cég, amelytől a lízingbeadó a gépet vásárolta, pénzbeli támogatást ad ügyfelemnek, amelyet kizárólag a lízingdíj kifizetésére lehet fordítani. Amennyiben a szerződést mégis felmondanák, akkor a teljes támogatási összeg visszafizetendő. Milyen bevétel ez a "támogatás"? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül ez a magatartás? Számlázandó?

Kérdés: Közhasznú szervezet "ötletpályázatot" ír ki. A pályázat I. helyezettjét 300 000 forinttal díjazzák. Kérdés, hogyan kell elszámolni a 300 000 forint kifizetését a kiírónál, ha magánszemély a nyertes? Milyen adóvonzatokkal kell számolni magánszemély esetében (szja)?

Kérdés: "A" zrt.-ben a dolgozók munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. "B" zrt. a dolgozókat azzal a feltétellel foglalkoztatja, hogy a végkielégítést és a felmondási időre járó összegeket azok járulékaival együtt nem a dolgozók kapták meg, hanem a dolgozókat átvevő "B" zrt. Az érintett dolgozók ezen összegeket a "B" zrt.-nél lévő munkaviszonyuk esetleges megszüntetése esetén kapják meg. Hogyan kell a fentieket könyvelni az átadó "A" zrt.-nél, illetve az átvevő "B" zrt.-nél? Ez utóbbinál időbelileg el kell-e határolni a bevételként elszámolt összeget?