1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett, kettős könyvvitelt vezető társaság a 2005. évi számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. A fizetendő osztalék meghatározása során a teljes (az evaalanyiság előtti és az evaalanyiság alatti) eredménytartalékot számításba vette. Az így jóváhagyott osztalék a 2005. évi számviteli beszámoló mérlegében a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy 2006-ban a tagok lemondanak az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékából fizetett osztalékról, amelyet a társaság rendkívüli bevételként számol el az evaalanyiság időszaka alatt, és mint ilyen után megfizeti az evát, majd az így adózott eredményt – mint az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett jövedelmet – osztalékként kifizeti?

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?

Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?

Kérdés: Ha a tényleges telefonszámla 30 százaléka a munkavállaló felé kiszámlázásra kerül, de erről tételes híváslista vagy hívásnapló nem áll rendelkezésre, akkor nem keletkezik a magáncélú használat miatt a magánszemély által meg nem térített rész. E miatt a telefonszámla áfája 70 százalékban levonható, a kifizetőnek pedig nem keletkezik szja-, tbj- és munkaadóijárulék-fizetési kötelezettsége. Helyesen értelmezzük-e a vonatkozó törvényi szabályozást?

Kérdés: Szeptember 1-jétől hatályos rendelkezések szerint, ha a cég nem vezet tételes elkülönítést, akkor választható-e az a megoldás, hogy a számla összegének 20 százalékát a munkavállalónak kiszámlázzuk, és befizeti a munkáltatónak?

Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?

Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?