Találati lista:
761. cikk / 1369 Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása
Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
762. cikk / 1369 Beruházás, felújítás a fejlesztési tartalék feloldásánál
Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználása szempontjából mi alapján lehet eldönteni, hogy beruházásról vagy felújításról van-e szó? Ha jól értelmezem, akkor felújítást nem lehet a fejlesztési tartalék terhére megvalósítani.
763. cikk / 1369 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
764. cikk / 1369 Lakáscélú támogatás
Kérdés: Munkavállalónknak munkáltatói lakáscélú támogatást szeretnénk nyújtani, hitelintézet útján. Milyen nyilatkozatot, igazolást kell a társaságunkhoz benyújtania a magánszemélynek, hogy megfeleljen az adómentes juttatás feltételeinek? Milyen főkönyvi számlára kell könyvelnünk?
765. cikk / 1369 Vitatott teljesítés számlázása
Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
766. cikk / 1369 Kereskedelmi szálláshely melléképítményei
Kérdés: A kft. – működési engedéllyel – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez bérelt ingatlanon. Az ingatlanon álló épületet a társaság felújította, a felújítás áfáját levonta. Az ingatlanhoz tartozó telken különböző udvari létesítményeket alakított ki: bográcsozót tetőszerkezettel, kültéri szaunát, amelyek áfáját levonásba helyezte. Ha a szobaár ezen udvari létesítmények használatát is tartalmazza, az áfa 18%, ha nem tartalmazza, a számlát 25%-os áfával állítják ki. A társaság nem élt az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételének lehetőségével. Az udvari létesítmények nem építésiengedély-kötelesek, nincsenek az ingatlan-nyilvántartásba sem bejegyezve. Helyes-e a fenti gyakorlat?
767. cikk / 1369 Német anyavállalatnak végzett bérmunka
Kérdés: Német székhelyű anyavállalat részére a magyarországi leányvállalata bérmunkát végez. Az anyag és a gépek a német anyavállalat tulajdonában vannak. A német anyavállalatnak van magyar adószáma is. Helyesen számolja-e el a cég a következő gazdasági eseményeket? A Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokat továbbszámlázza a német vállalatnak. Olyan költségeket, amelyek a bérmunka érdekében merülnek fel, de a szerződésben meghatározott bérmunkaóradíj nem tartalmazza. Ilyenek például a német cég tulajdonában lévő gépek javítása, az anyacégtől itt tartózkodó vendégek ellátásának költségei, a rendkívüli kiszállítás költségei stb. Ezeket a cég közvetített szolgáltatásként könyveli, és a bérmunkához kapcsolódó szolgáltatásként számlázza az anyacégnek adómentes közösségen belüli szolgáltatásként.
768. cikk / 1369 Gyógycipőkészítés ellenértéke
Kérdés: A társaság gyógycipőkészítéssel foglalkozik. Többségében az orvos által felírt vény ellenében készíti el a cipőt, aminek egy részét a vevő magánszemély, egy részét pedig a tb téríti. A jelenlegi gyakorlat szerint a vevő magánszemély csak arról kap számlát, amit ő fizet (például 10 E Ft + áfa), a tb-térítésről pedig egy elszámolás készül a tb-nek (például 60 E Ft + áfa). Így az 1 db 70 E Ft + áfa értékű cipőről 2 db bizonylat van, amiket könyvelünk. Van olyan eset is, amikor a teljes összeget a tb fizeti, ekkor nem állítunk ki számlát. Helyes ez a gyakorlat? Véleményem szerint az 1 db cipőről a magánszemély vevőnek kellene kiállítania a számlát, amit a magánszemély, illetve a tb egyenlít ki. Mi a helyes megoldás?
769. cikk / 1369 Készpénzkölcsön a kft.-nek
Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
770. cikk / 1369 Termékmintával reklámozás
Kérdés: Kozmetikai cég a termékeit szeretné reklámozni egy magazinban. Ezt úgy oldaná meg, hogy hirdetési felületet bérel a lapkiadó saját magazinjában, és egy termékmintát ad át a lapkiadónak. A lapkiadó azt saját költségén beragasztja a hirdetési felület megadott helyére, majd számlázza a hirdetési felületet a kozmetikai cégnek. A kozmetikai cég hogyan adja át a termékmintát? Számlázza? Ha számlázza, akkor az a lapkiadó tulajdonába kerül, és annak ingyenes továbbadása hogyan adózik? (A lapkiadónál már nem "termékminta" az átadott termék.) A lapkiadónál a termék beragasztása ingyenes szolgáltatásnak minősül?
