Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak atételes szabályokkal egyértelműen nem támaszthatók alá, és ezért a tételeselőírások sajátos értelmezését, esetleg az ellentmondásosság feloldását igénylia válasz. Az ex works paritással történő értékesítésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Termékértékesítés saját teherautóval

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét belföldön, uniós országban, harmadik ország felé értékesíti úgy, hogy saját kisteherautójával szállítja a megrendelőnek. Kell-e áfát bevallani és fizetni a belföldi, az uniós országba, illetve harmadik országba történő szállítás esetén, ha a fuvardíj az áru árában benne van, illetve ha a fuvardíj nincs benne az áru árában, az külön tételben kerül felszámításra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán külön vizsgálandó a belföldön, a harmadikországba, illetve a másik tagállamba történő értékesítés. Az Áfa-tv. 29/A§-ának a) pontja alapján a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességelényegében három egyszerre teljesülő feltételhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Értékesítés Közösségen kívülről Közösségen kívülre

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy a társaság valóbanügynökként (más nevében és javára) jár el, vagy saját neve alatt is megjelenikvevőként és egyúttal eladóként.A más nevében és javára történő közvetítés kapcsán azügynöki szolgáltatás megítélése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Belföldi eladó német vevőnek Horvátországba szállít

Kérdés: Vállalatunk belföldi adóalanyként egy németországi vevőnek értékesít oly módon, hogy az árut nem Németországba, hanem Magyarországról közvetlenül Horvátországba szállítja. A vámkezelés már a német cég által a horvát cég felé kiállított számla alapján történik. A magyar cég ("A") számlázhat-e a közbenső vevő ("B") felé adómentesen (a számlán feltüntetve a német cég közösségi adószámát)? A magyar cég bevallásában ez az értékesítés Közösségen belülre történő értékesítésnek vagy exportnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt ügyletet a láncügyletekre vonatkozószabályok alapján kell elbírálni. (Láncügyletnek minősülnek azok atermékértékesítések, amely során ugyanazt a terméket változatlan állapotbantöbbször értékesítik egymást követően, oly módon, hogy a termék az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Mérnöki szolgáltatás a Közösségen belül (áfa)

Kérdés: Ügyfelem mérnöki szolgáltatást végez egy másik EU-tagállam adóalanya részére. Az ellenértéket áfa nélkül számlázza, a számlán feltüntetve, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. Az áfabevallásban a 80. sorban állítjuk be a 4 millió forintos bevételi küszöbérték megállapításához. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmelválaszolni.Az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján a mérnökiszolgáltatásoknál általában a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdaságitevékenységének székhelye... határozza meg a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Közösségen belülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. hatályos 20/A §-ának (5) bekezdése szerint aKözösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleg esetén azelőleget adó félnél az adófizetési kötelezettség az előleg átadásának,átutalásának napján keletkezik. Az Áfa-tv. 40. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Marketingszolgáltatás külföldön

Kérdés: Magyarországon székhellyel rendelkező társaság marketingszolgáltatásról számlát állít ki EU-tagállambeli és harmadik országbeli partnere részére. Ebben az esetben a kiszámlázott szolgáltatást terheli-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A marketingszolgáltatásra vonatkozó előírást az Áfa-tv. 15.§-a (5) bekezdésének c) pontja tartalmazza. A szolgáltatásnyújtás helyét aszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye,illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
Részlet a válaszából: […] A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (atovábbiakban: Rega-tv.) 2005-ben hatályos előírása szerint, ha a forgalombahelyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósult meg, azadóalany az importáló volt, és mivel a regisztrációs adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Személygépkocsi-tankolás saját kútból

Kérdés: A személygépkocsik tankolása 2005. augusztus 1-jétől saját üzemanyagkútból történik. A személygépkocsikhoz használt üzemanyag áfája nem vonható le, az üzemanyagot áfás áron kell a személygépkocsi költségei között elszámolni. Saját üzemanyagkútnál történő tankolásnál ez hogyan oldható meg, ha kettős könyvvitelt vezetünk? A hónap közben vásárolt nagyobb mennyiségű üzemanyag áfáját levonom, akkor hogyan vegyem számításba a tényleges felhasználáskor a le nem vonható áfát? Esetleg a számlát már a beszerzéskor meg kell bontani? És mi van akkor, ha a számla könyvelésekor még nem tudom a személygépkocsik felhasználását?
Részlet a válaszából: […] A kérdező számos kérdést tett fel, de arról nemnyilatkozott, hogy a saját üzemanyagkútból történik-e más vállalkozás részéreértékesítés, és ha igen, akkor az hogyan viszonyul az összes beszerzéshez.Az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján nemvonható le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A számítógépes programért a német cégnek fizetettlicencdíjat a német fél – amelyiknek magyar közösségi adószáma nincs – akérdező cég felé – feltételezzük – számlázza, és a magyar fél az igénybe vettszolgáltatás áfáját – mint a szolgáltatás megrendelője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
11
12
13
17