170 talált cikk a Közösségen belül kifejezésre

Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?

Kérdés: Egy nemzetközi hajózási társaság Magyarországon működő képviselete (belföldi adóalany) Közösségen belül lévő anyacégének szolgáltatását közvetíti. Tevékenysége áfamentes, mert a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódik. Kérdésem, hogy az általa szervezett (de az anyacég által teljesített, számlázott) fuvarok utáni, szerződésben rögzített közvetítői, ügynöki jutalék, amit rendszeresen havonta számolnak el a kötött üzletek után a szállítójával, áfaalapot képeznek-e vagy sem?

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét belföldön, uniós országban, harmadik ország felé értékesíti úgy, hogy saját kisteherautójával szállítja a megrendelőnek. Kell-e áfát bevallani és fizetni a belföldi, az uniós országba, illetve harmadik országba történő szállítás esetén, ha a fuvardíj az áru árában benne van, illetve ha a fuvardíj nincs benne az áru árában, az külön tételben kerül felszámításra?

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.

Kérdés: Vállalatunk belföldi adóalanyként egy németországi vevőnek értékesít oly módon, hogy az árut nem Németországba, hanem Magyarországról közvetlenül Horvátországba szállítja. A vámkezelés már a német cég által a horvát cég felé kiállított számla alapján történik. A magyar cég ("A") számlázhat-e a közbenső vevő ("B") felé adómentesen (a számlán feltüntetve a német cég közösségi adószámát)? A magyar cég bevallásában ez az értékesítés Közösségen belülre történő értékesítésnek vagy exportnak minősül?

Kérdés: Ügyfelem mérnöki szolgáltatást végez egy másik EU-tagállam adóalanya részére. Az ellenértéket áfa nélkül számlázza, a számlán feltüntetve, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. Az áfabevallásban a 80. sorban állítjuk be a 4 millió forintos bevételi küszöbérték megállapításához. Helyesen járunk el?

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?

Kérdés: Magyarországon székhellyel rendelkező társaság marketingszolgáltatásról számlát állít ki EU-tagállambeli és harmadik országbeli partnere részére. Ebben az esetben a kiszámlázott szolgáltatást terheli-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?