35 talált cikk a közüzemi számla kifejezésre

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: A kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával és a közüzemi díjak áthárításával foglalkozik. Hová kell könyvelni a bejövő (de továbbhárított) közüzemi számlákat? Lehet közvetített szolgáltatás? Azon közüzemi költséget, amit nem hárít tovább a kft., azt az igénybe vett szolgáltatások költségei közé könyveljük?

Kérdés: Bérelünk egy üzlethelyiséget. A bérbeadó minden hónapban számlázza a közüzemi díjakat, jellemzően 20%-kal magasabb áron, de a kapott számlákhoz nem mellékeli a közüzemi számlákat. Jogszerűen megteheti ezt, hogy drágábban számláz?

Kérdés: Cégünk a bérelt székhelyén a közüzemi számlák díjfizetője lett, tehát átírásra kerültek a közművek a cég nevére, de a számlát úgy kapjuk, hogy a vevőnévnél nem mi szerepelünk. Tehát se levonható áfát, se jogos költséget nem tudunk könyvelni ezekből a számlákból. Egyáltalán ezeket a számlákat kell nekünk könyvelni? Csak díjfizetőként szerepelünk, vagy ez alapján kellene a tulajdonosnak a bérleti díjat együtt számláznia felénk a közüzemi költségekkel, és ott, abban a számlában már jogosan szereplő áfát levonni, illetve költségre könyvelni? Mivel elég sok a rezsi, a cég semmiképpen nem szeretne elesni sem az áfától, sem a költségérvényesítéstől. Ezért ehhez kérek egy használható megoldást.

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cég a 2023 januárjában felé kiszámlázott szolgáltatást, amely teljes egészében a 2022. évre vonatkozik (számviteli teljesítés pl. 2022. december 1. – 2022. december 31.), melyik évben köteles elszámolni a számviteli nyilvántartásában?

Kérdés: Közüzemi számlával kapcsolatban kérdezem. A számla adatai: kelte: 2022. 01. 17., áfateljesítés: 2022. 02. 01., elszámolási időszak: 2021. 12. 01. – 2021. 12. 31. Könyvelhető-e a 2021-es évre a számla, illetve a 2021. évre kimutatható-e szállítói kötelezettségként (eltérő áfaesedékesség könyvelése mellett), vagy a 2022. évre kell könyvelni a számlát, és azt passzív időbeli elhatárolással kell kimutatni költségként a 2021. évre?

Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?

Kérdés: Cégünk belföldi áfaadóalany. A telephely, ahol dolgozunk, bérlemény. A telephelyen több bérlő is bérel üzlethelyiséget, műhelyt. A bérbeadó havonta a bérleti díjon túl a közüzemi szolgáltatásokat is továbbhárítja (közvetített szolgáltatás). Anapokban kaptunk levelet a bérbeadótól, hogy a villamos energia drasztikus emelkedése miatt 2022. évtől az áram díja (is) a jelenlegi díj háromszorosa lesz. A bérbeadó a közüzemi számlán szereplő áram/gáz díj árát azon az áron számlázhatja felénk, ahogyan ő is kapja, vagy akár 5-szörös áron is? Erre vonatkozóan van-e bármilyen törvényi szabályozás? Áramdíj esetén az Áfa-tv. hatályán kívüli tételt (pénzeszköz továbbszámlázása) a bérbeadónak áfásan kellene továbbszámláznia felénk, vagy ahogyan ő is kapja az áramszolgáltatótól, áfás és áfamentes tételként?

Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?