32 cikk rendezése:
11. cikk / 32 Irodaként használt lakás közüzemi számlái
Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
12. cikk / 32 Közüzemi szolgáltató követelése
Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
13. cikk / 32 Bérleti szerződés tartalma
Kérdés: A kft. bérleti szerződés keretében – többek között – idősek otthonának bérbe adja az egyik ingatlanát. A bérbeadásra nem választotta az áfát. A bérbeadónak vannak alkalmazottai, portás, kőműves, lakatos stb. Köthet-e a kft. olyan bérleti szerződést, amelyben a bérleti díj részét képezi az ingatlan őrzése, illetve a bérbe adott ingatlan folyamatos karbantartása, mivel azok a bérbeadáshoz kapcsolódnak? Ez esetben az egyösszegű bérleti díj teljes összege áfamentesen kerül kiszámlázásra. Kérdésem nem vonatkozik a közműszámlákra, mert az természetesen külön számlák alapján nem áfás. (A közműszámlák a bérbeadó nevére jönnek.)
14. cikk / 32 Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
15. cikk / 32 Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás
Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
16. cikk / 32 Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
17. cikk / 32 Közüzemi számlák éves elszámolása
Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi számláknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?
18. cikk / 32 Bt. visszatérése az Szt. hatálya alá (eva)
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezető bt. 2012. 01. 01-től visszatért a számviteli törvény hatálya alá. A részben vagy egészében az evás időszakra vonatkozó, 2012 januárjában kiállított telefon- és rezsiszámlákat hogyan kell elszámolni? Fel kell venni a nyitómérlegbe időbeli elhatárolásként?
19. cikk / 32 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
20. cikk / 32 Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás
Kérdés: 2009. július 1-jével módosult az áfa mértéke 20%-ról 25%-ra. Már most kaptunk júliusi teljesítésű számlákat, de 20%-os áfával van kiállítva. Mi a helyes megoldás? (Jellemzően folyamatos teljesítésű számlák.) A gépkocsi bérleti díját számlázó cég az áprilisi időszakot számlázza cégünknek. A számlán a teljesítés: 2009. 07. 01., a számla kelte: 2009. 04. 02., a fizetési határidő: 2009. 07. 01., az áfa mértéke 20%. A számlán lévő teljesítési dátum, vagy a tényleges időszak a mérvadó az áfamérték szempontjából?
