Bérbeadó számláinak elszámolása

Kérdés: Magánszemély iroda céljára bérbe adja lakását 0 Ft bérleti díj ellenében. A szerződésben kiköthetik-e, hogy a közüzemi szolgáltatások, illetve például az épület őrzésének költségeit a bérbevevő fizeti és számolja el költségként? A szolgáltatások költségszámlái a magánszemély nevére szólnak.
Részlet a válaszából: […] A bérbevevő a közüzemi szolgáltatások, az egyébszolgáltatások (például az épület őrzése) költségeit csak akkor tudja azeredménye terhére elszámolni, ha azokról a nevére szóló számlákat kap. Akérdésben leírt esetben ehhez az kell, ha a bérbeadó magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Cégtelefonadó 20 százalék megfizetésével

Kérdés: Amennyiben a magánbeszélgetések tételes elkülönítése nehézséget jelent, a 20 százalék választása jelentheti-e azt, hogy ha ezt megtérítik a dolgozók, nem keletkezik a cégnek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a magánbeszélgetések tételes elkülönítésenehézséget jelent (pl. több telefon, több magánszemély használó esetén,telefonkártya esetében), célszerű és jóval egyszerűbb megoldás, ha a kifizetőaz áfával együtt számított számlaértékből 20 százalékot tekint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Közvetített szolgáltatások értéke

Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen is meg nem is. A válasz megadásánálaz Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában, illetve az Áfa-tv. 8. §-ának (4)bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. Mindkét törvénynél aközvetített szolgáltatás fő jellemzője az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Cégtelefon adója (eva)

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A természetbeni juttatásokra vonatkozó szja-szabályok alólaz evás cégek nincsenek mentesítve. A törvény alapján adóköteles bevételnekminősül a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból amagáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaságnál az üzlethelyiség bérleti díját mintigénybe vett szolgáltatás költségét kell elszámolni. Az üzlethelyiség egyrészének tovább-bérbeadását csak akkor lehet közvetített szolgáltatásnaktekinteni, ha a kérdező társaság vevője és nyújtója is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Pénzforgalmi elszámolás az angol partnerrel

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz alapvetően pozitív,azonban az elképzelést jobban és más módon kell alátámasztani. A kérdés szerint az angol partner szerződik az áruadásvételére a magyar vevővel. Ebből az következik, hogy az angol partnerszámláz a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Az ötös számlaosztály számláinak zárása

Kérdés: Az év végi zárásban az 5. számlaosztály számláit össze kell vezetni a 8. számlaosztály megfelelő számláival. Az aktivált saját teljesítmények értéke számla melyik 8. számlaosztály számlára kerül átvezetésre?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz a kérdésre az, hogy egyikre sem.Az 5. számlaosztály számláinak év végi zárása annakfüggvényében más és más, hogy a társaság az eredménykimutatástösszköltségeljárással vagy forgalmiköltség-eljárással készíti-e el. Továbbieltérő elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Részlet a válaszából: […] A gépjármű-értékesítés során felmerülő illeték, hatóságieljárási díj adómértékéről szóló 2002/92. Adózási kérdés alapján a gépjárműértékesítéséhez kapcsolódó illeték, illetve hatósági eljárási díj nem épülhetbe az értékesítés adóalapjába. Mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Dolgozó mobiltelefon-vásárlásának elszámolása

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból az következik, hogy készülék a dolgozótulajdonát képezi, annak díját a cégnek megtéríti, így azzal összefüggésben nemkeletkezik adófizetési kötelezettség. A cég által megfizetett előfizetési díjszja szempontjából csak akkor minősül természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Családiház-építés eladásra

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság adásvételi szerződést köt a jövőbenivevőkkel, vállalkozási szerződést az általa alvállalkozóknak nevezettvállalkozókkal. Ebből már következik (a későbbiekben részletezettek alapján),hogy – a vállalkozók (és nem alvállalkozók) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
29
30
31
40