408 talált cikk a közvetített szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?

Kérdés: Megengedi-e a számviteli törvény, hogy a számviteli szolgáltatást közvetítettként nyújtsa a társaság? (A könyvelőiroda számviteli szolgáltatást nyújt úgy, hogy "alvállalkozó" könyvelőt bíz meg a feladat tényleges elvégzésével.) Ugyanez vonatkozik-e a jogi szolgáltatásra?

Kérdés: Az ügyvédi iroda a nemzetközi partnerirodáknak szakmai rendezvényeket szervez Magyarországon. A felmerült költségeket (szállás, étkezés, terembérlet, dekoráció stb.) a résztvevők létszámával arányosan közvetített szolgáltatásként számlázza a partnerirodáknak. A költségek továbbhárításáról írásban foglalt megállapodás rendelkezik. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e a számlán áfát felszámítani?

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?

Kérdés: A Számviteli Levelek 122. számában a 2500. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: amennyiben a közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák saját felhasználást nem tartalmaznak, és a közüzemi számlák teljes összegét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk a bérlők felé, kell-e külön szerződést kötni a közvetített szolgáltatásra, vagy elegendő, ha a bérleti szerződés tartalmazza a közvetített szolgáltatást?

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.

Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?