1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?

Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az 1407/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdésében írt egy és ugyanazon vállalkozás fogalma, ezen belül is a közvetett kapcsolat útján megvalósuló befolyás értelmezése tekintetében! Abban az esetben, ha egy másik EU-tagállamban honos anyavállalatnak ("A" cég) van két 100%-os tulajdonát képező magyarországi leányvállalata ("B" és "C" cégek), melyek közül az egyiknek van egy 100%-os tulajdonát képező magyarországi leányvállalata ("Ba" cég), elmondható-e, hogy a de minimis rendelet értelmében a "B" vállalkozás csak a "Ba" céggel minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak, de az "A" anyavállalat eltérő tagállamiságára tekintettel a "C" céggel már nem? Az "A" anyavállalatnak a "B" és "C" céggel is fennáll e rendelet 2. cikk (2) bekezdésének fogalommeghatározása szerinti kapcsolata? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy válaszuk mely jogszabályi rendelkezésből vezethető le!

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó egyéni vállalkozó euróban kiállított számlájának kiegyenlítésekor a vállalkozónak árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak be kell-e állítani ezt az árfolyamnyereséget, -veszteséget a bevételei/költségei közé? Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyam-különbözet, vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem, és az árfolyam-különbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!