1002 cikk rendezése:
121. cikk / 1002 K+F társaságiadóalap-kedvezménye
Kérdés: Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?
122. cikk / 1002 Külföldi tulajdonosok osztaléka euróban
Kérdés: A magyarországi társaság külföldi tulajdonosai részére a forintban elfogadott osztalékot euróban kívánja kifizetni, mivel az euróbankszámláján áll rendelkezésre a kifizetendő osztalék összege. A forintban jóváhagyott osztalék esetében az euróban kifizetendő összeg meghatározása a bankszámlát vezető pénzintézet utalásnapi eladási árfolyamán történik. Kérdés, hogy a számlavezető bank hivatalosan közzétett euróeladási árfolyamát kell-e kötelezően alkalmazni az euróban utalandó összeg meghatározásához, vagy alkalmazható a számlavezető bank aznapi egyedi ajánlata is euróbeszerzésre? Nagy összegű euró utalásáról van szó, és a számlavezető bank az egyedi ajánlatában alacsonyabb eladási árfolyamra ad ajánlatot a hivatalosan közzétett árfolyamhoz képest.
123. cikk / 1002 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
124. cikk / 1002 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének könyvelése
Kérdés: Külföldi vállalkozás magyarországi tevékenységével kapcsolatos bizonylatait továbbítja a magyarországi könyvelésnek. A bizonylatok nagy részén azonban vevőként nem a fióktelep, hanem a külföldi vállalkozás van megjelölve, azaz a bizonylatokon nem szerepel a fióktelep neve, címe, adószáma. Világos, hogy ezekre a bizonylatokra áfalevonási jogot nem alapíthatunk. Elszámolhatjuk ugyanakkor valamilyen módon ezeket a költségeket? Többször felhívtuk a külföldi vállalkozás figyelmét a problémára, de sok esetben a mai napig a saját nevükre állíttatják ki a számlákat.
125. cikk / 1002 Külföldi fióktelep kiskertevékenysége (kiskeradó)
Kérdés: Társaságunk nettó árbevétele belföldi kiskereskedelmi termékértékesítésből, oktatási szolgáltatás nyújtásából, illetve külföldi fióktelepei külföldi kiskereskedelmi tevékenységéből származik. A fent említett árbevételelemek közül melyek képeznek adóalapot a kiskereskedelmi adóban?
126. cikk / 1002 Euróban meghatározott munkabér adói
Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.
127. cikk / 1002 Üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet
Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítja-e az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet? Az eszköz beszerzése, illetve aktiválása július 30. Az eszköz ellenértékének kiegyenlítése banki átutalással történt. Előleget fizettünk február, április és június hónapokban. A végszámlából az előlegek levonása után 10% fizetendő összeg maradt fenn, amit július 17-én kiegyenlítettünk. Mivel az ellenérték kiegyenlítése az aktiválásig megtörtént, véleményünk szerint a keletkezett árfolyam-különbözet a beruházáshoz kapcsolódik, az eszköz bekerülési értékét módosítja. Jól gondoljuk?
128. cikk / 1002 Fióktelep által használt személygépkocsi
Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?
129. cikk / 1002 Kiva – szociális hozzájárulási adó
Kérdés: Egy társaság a dolgozóit kiküldetésben külföldi telephelyére küldi ki, Ausztriába, Németországba, Angliába. A kiküldött dolgozók magyar munkabére a kettős egyezmények miatt szja-mentes, mert külföldön adóztatható, ugyanakkor magyar biztosításuk miatt járulékköteles. A társaság a Kiva-tv. alá tartozik, annak adóalapjába a 2019. évtől nem tartozik bele ez a kifizetés [24. § (4) bekezdés]. Valószínűleg az egyezmények miatt, mert a kivát nyereségadónak tekinthetik, és az egyezmények miatt csak egy országban adózhat. Ez rendben is van, azonban ha szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie, akkor az ilyen jellegű személyi kifizetést nem terheli magyar munkáltatói kötelezettség; ellentétben a 2018. évi szabályozással, amikor még kivaalapot képezett. Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót sem? Kérem, válaszukban szíveskedjenek kitérni a 2019. évi és a 2020. júliustól érvényes szabályozásra!
130. cikk / 1002 Konszolidálásnál a külföldi leányvállalat könyvvizsgálata
Kérdés: Anyavállalat a számviteli törvény alapján konszolidálásra kötelezett. Konszolidálásba bevont leányvállalatai közül több nem magyarországi vállalat. A számviteli törvény 155. § (2)–(5) pontjai alapján kötelező a könyvvizsgálat a konszolidálásba bevont vállalkozások számára. A külföldi leányvállalat a külföldi ország jogszabályai alapján nem köteles könyvvizsgálatra, és önként sem választotta azt. Hogyan járjon el ilyenkor az anyavállalat? Kötelezze-e külföldi leányvállalatát a konszolidáció miatti könyvvizsgálatra?
