1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.

Kérdés: Társaságunk külföldi fióktelepekkel rendelkezik. A fióktelep részére szoftverfejlesztéseket végzünk, amelyet a fióktelepek részére kiszámlázunk, és az eszközként a fióktelep főkönyvében aktiválásra kerül. Társaságunk nem szoftverfejlesztő cég, informatikai munkatársaink végzik a fejlesztést. A fióktelep részére végzett informatikai fejlesztések tekinthetőek-e saját eszközfejlesztésnek? A számviteli elszámolás során követhetjük-e a saját előállítású eszközök elszámolására vonatkozó szabályokat? Társaságunk forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít.

Kérdés: 2007-ben Hollandiából vásároltunk árut, amit nem fizettünk ki. A szállító nem követelte az ellenértéket. 2013-ban leírhatjuk-e elévült kötelezettségként? Ha igen, milyen bizonylat kell hozzá, és hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég az alkalmazottjának euróban fizethet-e bér- és üzemanyag-megtakarítást?

Kérdés: Belföldi székhelyű magyar tulajdonú kft. nyithat-e külföldön (EU-tagország) vállalkozói bankszámlát?

Kérdés: Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár terméket vásárol Magyarországon, az általa fizetett ellenértéket az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni? Abban az esetben, ha nem bizonyítható, hogy a termék az országot elhagyja, belföldi értékesítésként kell könyvelni?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén nem kell év végén a devizás tételeket értékelni, időbeli elhatárolást elszámolni stb. Az a kft., amelyik élt az A-C korláttal, és áttérhet a mikrogazdálkodói beszámolóra, annak az A-C korlátot sem kell továbbvinnie?