1038 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?

Kérdés: A 2011. évben a mérlegben jóváhagyott osztalékot 2012-ben kívánjuk kifizetni devizában. Az Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon, vagy a (4) bekezdés szerint a megelőző hó 15. napján érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani?

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.

Kérdés: A Számviteli Levelek 249. számában az 5116. számú kérdésre adott válasz szerint a fióktelep az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A válasz nem foglalkozik az Szt. 154/A. §-ának ettől eltérő rendelkezésével, amely kimondja, hogy az EU-tagállamban lévő vállalkozás mentesül a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. Mi a helyes válasz a szlovák székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében?

Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?

Kérdés: Több külföldi, illetve belföldi cégtől e-mail­ben kapjuk meg a számlát (nem elektronikus számlát). Nem lehet megkülönböztetni attól a számlától, amelyet a vásárláskor átad a szállító. A könyvelőprogramunkat készítő cég küldött e-mailt, amelyben új számlázóprogramjukat ajánlja, amelynek a leírásában ez szerepel: a számla nyomtatása történhet helyben távnyomtatással a vevő oldalán. Ettől a cégtől e-mailben kapott, az éves programkövetési díj számlájához mellékelt levél szerint: a mellékelt linkre kattintva tudja kinyomtatni a számlát (rákattintottam és kinyomtattam). A számlákat lehet így küldeni? És az befogadható?

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2012. 01. 01-jével minden cég minden ügyvezetőjére le kellett adni a 12T1041-es bevallást, hogy milyen jogviszony keretében látja el a feladatát. A NAV információs szolgálatán arról tájékoztattak, hogy ezt követően ha az ügyvezető pl. saját jogú nyugdíjas, máshol megfizeti a 6390 forint egyösszegű egészségügyi járulékot, nem kap javadalmazást, nem vesz fel semmiféle jövedelmet, akkor is kell havonta 08-as bevallást küldeni 0 Ft értékkel. Ezt NY nyomtatvánnyal sem lehet kiváltani. Valóban így van? Mit kell tennem a külföldi állampolgárságú ügyvezetővel, akinek csak adóazonosítója van, kell kérnem taj-számot?