224 talált állásfoglalás a leányvállalat kifejezésre

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság („A” Holding Kft.), mely 2026. 04. 05-éig csak egy számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozással (100%-os leányvállalat) rendelkezett. Klasszikus holdingtársaság, egy részesedése volt. Egyedi 2025. évi éves beszámolóinak adatai az alábbiak: mérlegfőösszeg 1 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 0. Az „A” Holding Kft. leányvállalata, mely „B” Kft. 2025. évi adatai: mérlegfőösszeg 8 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 7 milliárd forint. Tekintsük úgy, hogy a 2023. és a 2024. üzleti évi beszámolókban szereplő adatok ezekkel egyezőek voltak (a létszám egyik évben sem haladta meg a 250 főt). Azonban 2026. 04. 05.-én további részesedések kerültek az „A” Holding Kft.-hez, és ezek olyan mérlegfőösszegű, értékesítés nettó árbevételű és létszámú társaságok (a 2023., 2024. és 2025. üzleti éveket tekintve is), melyek figyelembevételével a konszolidálás előtti összesített adatok a cégcsoport esetében minden üzleti év tekintetében meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdés a), b) és c) pontban írt határértékeket. Az „A” Holding Kft.-nek mely üzleti évről kell először konszolidált beszámolót készítenie, és mely évről kell először fenntarthatósági jelentést készítenie?

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: Egy nem üzleti alapon működő bizalmi vagyonkezelő leányvállalatánál a 2025. évi beszámoló elfogadásakor (2026 májusában) 5.000.000 Ft osztalékot írtak elő. A tulajdonos a 2025. évben már felvett 2.000.000 Ft osztalékelőleget. A BVK 2026 márciusában alakult, ekkor adta át a kezelt vagyont. Milyen tennivalók és könyvelési tételek merülnek fel az ügylettel kapcsolatban (leányvállalat és BVK közötti elszámolások, utalások, osztalék kifizetése és adózása, osztalék és osztalékelőleg összevezetése stb.)?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés: Könyvelőirodánk többségében német tulajdonú vállalatok könyvelését végzi. Az egyik ügyfelünknél felmerült a kérdés, hogy a 2026. évi beszámolót szükséges-e könyvvizsgáló által is ellenőriztetni. 2025 folyamán a német illetőségű anyacég tulajdonosi szerkezete megváltozott, és azt az információt kaptuk, hogy mostantól a magyar leányvállalat a jövőben bekerül a konszolidációba. Ugyanakkor ez a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül, mivel az anyavállalat a helyi szabályozás alapján nem köteles konszolidált beszámolót készíteni és közzétenni. A magyar társaság az Szt. előírásai alapján (mérete, árbevétele és átlagos statisztikai létszáma szerint) egyébként nem tartozik könyvvizsgálati kötelezettség alá. Kérdésem az, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség megítélése szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül? Ebben az esetben is fennáll-e a könyvvizsgálati kötelezettség, vagy csak akkor lenne kötelező a könyvvizsgálat, ha a konszolidált beszámolót jogszabály alapján kellene elkészíteni és közzétenni?

Kérdés:

Egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: „A” kft.) tulajdonosi szerkezete az alábbi:
– egy természetes személy 50%-os üzletrésszel és szavazati joggal rendelkezik;
– egy másik korlátolt felelősségű társaság („B” Kft.) szintén 50%-os üzletrésszel rendelkezik.
A természetes személy egyben a másik „B” Kft. 100%-os tulajdonosa is, továbbá ezen természetes személy mindkét kft. ügyvezetője (önálló képviseleti joggal). Nem áll rendelkezésre információ olyan tagi megállapodásról, szavazati megállapodásról vagy egyéb szerződéses rendelkezésről, amely a szavazati jogok gyakorlását, az ügyvezetés kijelölését vagy az irányítás módját befolyásolná. A kérdés kizárólag a tulajdonosi struktúra alapján történő számviteli besorolásra és annak beszámolóban történő bemutatására irányul (mert az egyértelmű, hogy az adótörvények szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek).
Kérdések:
1. A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási minősítés szempontjából az „A” Kft. és a „B” Kft. milyen kapcsoltsági viszonyban van egymással? Ha „B” Kft. és „A” Kft. is éves beszámolót készít, akkor az „A” Kft.-nek, ha 100 egység kötelezettsége van a „B” Kft.-vel szemben, akkor azt „A” Kft. és „B” Kft. hol kell szerepeltesse?
2. A fenti tulajdonosi struktúra alapján az „A” Kft. részesedését a „B” Kft. a könyveiben hol szerepeltesse a befektetett pénzügyi eszközök között? A részesedés a számviteli törvény szerint:
– közös vezetésű vállalkozásnak,
– társult vállalkozásnak,
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak,
– vagy egyik kategóriába sem tartozik?

Kérdés: Egy általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérel egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron. A kft. levonhatja-e a bérleti díj után felszámított áfa 50%-át?

Kérdés: Az (EU) 2021/2101. irányelv által bevezetett, és a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 134/D–134/H. paragrafusaiban szabályozott pCbCR jövedelemadóval kapcsolatos információk közzétételére vonatkozóan szeretnénk szakmai iránymutatásukat kérni. Jogszabály szerint, ha a csoport végső, nem EU-s anyavállalata nem biztosítja időben a szükséges információkat, a magyar leányvállalatnak akkor is teljesítenie kell a közzétételi kötelezettségét. Ilyenkor a számviteli törvény lehetővé teszi egy ún. „nem együttműködési nyilatkozat” közzétételét, amely dokumentálja, hogy a leányvállalat kérte az adatokat, de azok nem álltak rendelkezésre. A pCbCR bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy egy nem uniós anyavállalathoz tartozó csoport EU-s jelenlétéből egyetlen kijelölt entitás teljesítse a közzétételi kötelezettséget. Ilyenkor a többi érintett EU-s leányvállalat vagy fióktelep mentesülhet a saját közzétételi kötelezettsége alól?