Kifizetés házipénztár nélkül

Kérdés: Multinacionális cég leányvállalataként cégünknél nincs házipénztár. A kifizetéseket átutalással, vállalati hitelkártyával, vagy a dolgozó saját költségelszámolásával összefüggésben teljesítjük, a bérhez kapcsolódó kifizetéseket pedig a helyi bankszámláról utaljuk át. Cégünk gyakran támogat szakmai tudományos rendezvényeket, ahová orvosokat küldünk. Minden orvossal szerződést kötünk, amely alapján kifizetjük a regisztrációját, utazási költségét. A regisztrációs díjat az anyacég fizeti. Milyen módon tudjuk kifizetni az utazási költséget, ha nincs házipénztárunk? Megoldás lehet-e az, ha megbízási díjként – felbruttósítva – minden adót, járulékot megfizetve térítenénk meg a költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az utóbbi kérdésre egyértelmű a válasz: nem lehetséges. Megbízási szerződés mind a Ptk., mind a Munka Törvénykönyve alapján valamely ügylet vagy tevékenység ellátására irányul. Ebből következően a megbízási szerződés alapján a megbízott a Ptk. szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Rendezvényszervezés költségei

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft.-nél az igénybe vett szolgáltatásokat, vásárolt termékeket – ha azokat tételesen nem számlázza tovább – a rendezvényszervezés érdekében felmerült költségként kell (elsődlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetőkre vonatkozó bevallások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2012. 01. 01-jével minden cég minden ügyvezetőjére le kellett adni a 12T1041-es bevallást, hogy milyen jogviszony keretében látja el a feladatát. A NAV információs szolgálatán arról tájékoztattak, hogy ezt követően ha az ügyvezető pl. saját jogú nyugdíjas, máshol megfizeti a 6390 forint egyösszegű egészségügyi járulékot, nem kap javadalmazást, nem vesz fel semmiféle jövedelmet, akkor is kell havonta 08-as bevallást küldeni 0 Ft értékkel. Ezt NY nyomtatvánnyal sem lehet kiváltani. Valóban így van? Mit kell tennem a külföldi állampolgárságú ügyvezetővel, akinek csak adóazonosítója van, kell kérnem taj-számot?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés néhány félreértésről árulkodik, válaszunk során igyekszünk ezeket eloszlatni.A Gt. szabályai alapján a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek tevékenységét továbbra is munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapozza meg. Változás abban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatok őrzése a könyvelőnél

Kérdés: Egyéni vállalkozónak könyveltem 5 évvel ezelőttig. Írásban közöltem vele, hogy tovább nem könyvelek, vigye el a bizonylatokat. Többszöri felszólításra a mai napig sem vitte el. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Ezért jogszabályi háttérként a válaszhoz az Art.-re hivatkozunk. Az Art. 47. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakból egyértelműen következik, hogy az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből egyértelműen kiderül, ha két jogszabály (jelenesetben az Szt. és az Áfa-tv.) valamely kérdést eltérő módon (eltérőteljesítési időponttal, eltérő árfolyam használatával) szabályoz, abból csakproblémák adódnak, amelyek – a rosszabbik esetben – akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Díjazás nélküli megbízás

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?
Részlet a válaszából: […]  Véleményünk szerint nem helytálló az az információ, amelyszerint bárkivel köthető díjazás nélküli megbízási szerződés. Ilyenmegállapodás csak speciális esetekben jöhet létre, és semmi esetre semirányulhat a közterhek elkerülésére. A Ptk. 474. §-a értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatáskénti elszámolás

Kérdés: A megbízó az adózót – megbízási szerződéssel – megbízza, hogy az ügyfélkörébe tartozó saját ügyfeleinek átadja a megbízó elérhetőségét, ajánlja a megbízót, ha azok nála pénzügyi, biztosítási szolgáltatás iránt érdeklődnek. Ezért a megbízó megbízási díjat fizet. Amennyiben az adózó közreműködésével létrejött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a megbízóval szemben annak üzleti partnerei jutalék-visszaírást alkalmaznak, a visszaírt jutalékot a megbízó jogosult az adózóval szemben érvényesíteni. A fentiek szerinti ügylet során felmerült költségek elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy sem a megbízónál, sem a megbízottnálnem lehet a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként elszámolni, azokegyértelműen az igénybe vett szolgáltatások költségei közé tartoznak, és ígyazok számlázott értékével a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás feltételei

Kérdés: Az adózó mint megbízó megbízási szerződést köt, amelyben megbízza megbízottját, hogy megbízási díj ellenében (amelynek a mértéke az átadott ügyfelek szerződési értékének meghatározott százaléka), részére közvetítési tevékenységet végezzen, a megbízott vállalja, hogy az adózó megbízó tevékenységéhez szükséges üzleti partnereket közvetíti. A megbízott ajánlási és közreműködési díjat számláz. Az adózó az iparűzésiadó-bevallásban ezen költségeket közvetített szolgáltatások értékeként szerepelteti. Szerintünk helytelenül.
Részlet a válaszából: […]  A válaszadó az utolsó mondattal egyetért. A kérdésbenleírtak alapján a felmerülő költségeket, még ha azt ajánlási és közreműködésidíjként számlázzák is, az igénybe vett szolgáltatások költségei között kellelszámolni, és nem a közvetített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címke:

Színészek által vásárolt és használt ruha

Kérdés: Művészeti tevékenységet folytató kft. színészeket alkalmaz. A cég "bedolgozik" a színházaknak. A színészek a próbákat saját ruháikban végzik, ezáltal ruháik "nagy igénybevételnek" vannak kitéve. Sőt néhány színdarab esetében is saját ruhát viselnek. Ha nincs az adott előadáshoz illeszkedő ruházatuk, kénytelenek megvenni. Elszámolható-e a színészek által vásárolt ruha, illetve milyen formában, ha az egyértelműen a bevételszerző tevékenység érdekében történik? Erre az esetre is a munkaruhával kapcsolatos szja-szabályozás érvényes, és hatálya alá tartozónak minősül? Szükséges ehhez munkaruha-juttatási rendet létrehozni? Elszámolható-e az áfa? Ha nem számolható el, de a cég mégis kompenzálná ezt a munkavállalóinak, akkor a megszűnő természetbeni juttatások helyett létrejött besorolások közül melyikbe tartozik? Ennek megfelelő járulékfizetéssel?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.24. pontja, illetőleg 9.2.d) alpontja alapján adómentes a kifejezetten jelmezszerű öltözet (ilyenkülönösen a kosztümös színielőadás jelmeze) az összes tartozékával együtt.Adómentes juttatás lehet a kérdésben szereplő kosztümös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címke:

Orvosok rendezvényeken való részvételének finanszírozása

Kérdés: Egy egészségügyi eszközök kereskedelmével foglalkozó kft. orvosokkal köt megbízási szerződést a következő okokból. Az orvosok a kft. által értékesített eszközökhöz témájában kapcsolódó egészségügyi kongresszusokon vesznek részt, amely alkalmakkor a kft. állja az orvosok utazási, szállás, regisztrációs díj, szakanyagok, kiadványok költségeit, valamint az üzleti vendéglátás indokolt mértékű költségeit. Az orvos megbízott az ügy ellátásáért külön díjazásban nem részesül. Az orvosok feldolgozzák, majd a kft. üzletkötői részére elő­adják a szakmai kongresszuson elhangzottakat laikusok számára is érthető nyelven. A megbízás célja, hogy a legújabb tudományos, kutatási, fejlesztési ismeretek és eredmények hasznosulhassanak mindkét szerződő fél tevékenysége során, ezáltal a felek munkájukat magasabb színvonalon végezhessék, és elérhető legyen a kft. termékeinek hatékonyabb értékesítése. A költségekkel való elszámolás a megbízó nevére kiállított számla alapján történik. Kérdés, hogy az előbbiekben leírt esetben a kft. elszámolhatja-e az orvosok kongresszuslátogatással kapcsolatban felmerült, a fentiekben felsorolt költségeit adómentesen (tao, juttatások járulékai nélkül)? Az orvosok sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyban nem állnak a kft.-vel. Van-e olyan az előző esetről leírtakban, ami valamelyik adójogszabályba ütközik?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben leírtak alapján az orvosok rendezvényeken valórészvétele összefügg a saját szakterületével és a forgalmazó kft. profiljával,továbbá a rendezvény témaköre a forgalmazó kft. termékeivel is kapcsolatbahozható. Ha mindezek valóban teljesülnek, a rendezvényen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
11