Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre nem lehet egyértelmű igennelvagy nemmel válaszolni.A kérdésben nevesített szolgáltatásokra létrejöttszolgáltató – a megbízási szerződésben körülírt – különböző szolgáltatásokatvégez(het) a megbízó részére, vagy saját maga, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Üzletkötő jutaléka közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás elszámolásának valóban szigorútartalmi és (nem csak) formai követelményei vannak.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt.3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. E szerint a közvetítettszolgáltatás a gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Kiküldetés vagy külszolgálat

Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakkal részletesen foglalkoztunk aSzámviteli Levelek 195. számában a 4050. kérdésre adott válaszban. Az ittleírtakra is figyelemmel válaszolunk a feltett kérdésre. A kiküldetésre vonatkozó jogszabályi előírásokbólegyértelműen az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kiküldetési rendelvénynem azonos az útnyilvántartással, sem tartalmában, sem használatában.Mi a kiküldetés? Kiküldetési rendelvény? Költségelszámolás.Az Mt. 105. §-a alapján a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen, a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] Ha egy adóellenőrzés adóhiányt állapít meg a kft.-nél, akönyvelő felelőssége a számviteli szolgáltatásra megkötött szerződésfeltételeitől függ. Amennyiben a könyvelő az adóbevallások tekintetében teljeskörű felelősséget vállalt, akkor a jogszabályoknak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Könyvelési szolgáltatás minősítése

Kérdés: Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 150. §-ának (2) bekezdése határozza meg akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezen feladatok ellátásanyilvánvalóan nem igényli azt, hogy a könyvelő folyamatosan a megbízójarendelkezésére álljon. Valószínűleg a kérdező sem erre gondolt.A régi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Használati jog értékesítése

Kérdés: A társaság megbízást kap a hoteltől a benne található szállodai szobák időben megosztott használati jogának értékesítésére. Ezek a jogok általában 50 évre szólnak. Így a végső vásárló például minden év 46. hetében mehet a hotelbe üdülni. A hotel és a társaság megbízási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy minden hónapban az eladott hetek alapján számolnak el. A jogok végső felhasználói részére "üdülőhasználati jog" megnevezéssel a számlát a társaság bocsátja ki a saját nevében, ennek megfelelően a bevétel teljes egészében a számlájára folyik be. A szerződés szerint a társaság jutaléka csupán a számlára beérkezett bruttó vételár 50%-a. Így a hotel a havi elszámoláskor szintén "üdülőhasználati jog" megnevezéssel számlát bocsát ki a társaság felé. Helyesen történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaság feladata a szállodaiszobák használati jogának értékesítése, és ezért a szerződésben meghatározottösszegben jutalékot kap. Úgy tűnik, hogy a társaságnak a használati jogértékesítését követő években már további feladata nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Vezető tisztségviselő jövedelmének megítélése

Kérdés: Egyik ügyfelem zártkörű részvénytársaságként működik. A vezérigazgatónak milyen jogcímen lehet jövedelmet kifizetni, milyen szerződést kell/lehet vele kötni? Ismereteim szerint, mivel választott tisztségviselő, nem lehet vele munkaszerződést kötni, csak megbízási szerződést. Melyek legyenek a szerződés fő elemei? Lehet-e két jogcímen szerződést kötni vele, mint például a kft. nem tulajdonos ügyvezetőjével, aki az ügyvezetést mint választott tisztségviselő látja el, a többi tevékenységet végezheti munkaszerződés keretében is?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a Gt. szerintmeghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. A Gt. alapján az alapítóknak már a társasági szerződésben kikell jelölniük az alapításkor a vezető tisztségviselőket, majd ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Ügyvéd egyéb megbízásának áfája (eva)

Kérdés: Evás ügyvéd az általános ügyvédi tevékenysége mellett választottbíróságon is végez tevékenységet. Jelenleg 75.23.110 Bíróság közigazgatása SZJ-számmal áfamentes, evás számlát állít ki. A bíróság szerint ez az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben történik, így erről nem kell számlát kiállítani, és csak megbízási díjként számolnák el, amit majd az év végi szja-bevallásban vall be a magánszemély. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A válasz az Áfa-tv. és az Art. összefüggő rendelkezéseibenkeresendő. Az Áfa-tv. szerinti rendszeres gazdasági tevékenységet végzőadóalanynak adószámmal kell rendelkeznie, egy adóalanynak – egyébként többféleformában folytatott tevékenységére is – csak egy adószáma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Elismert költség

Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. egy költséget, ráfordítást akkor nem ismer el avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ráfordításként, ha aköltség nem a bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Ez alapján olyanesetben is lehetséges egy költség elismertté...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.
1
7
8
9
11