Bontás a hulladék anyag ellenében

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4148. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, hogyan kell elszámolni az épületbontási munkát, illetve a bontási munka ellenértékét, a bontásból visszanyert anyagot, ha a bontási munkát magánszemély végzi a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti bontási munka elszámolását a SzámviteliLevelek 198. számában a 4148. kérdésre adott válaszban abból kiindulóanismertettük, hogy azt a társaság egy másik társaság eszközén végzi el.Nyilvánvaló ettől eltér az elszámolás akkor, ha a bontási munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Könyvelői szoftver megőrzése

Kérdés: Meddig kell a használt könyvelői szoftvert megőrizni a használat megszüntetését követően?
Részlet a válaszából: […] A választ azhatározza meg, hogy a könyvelői szoftver és a bizonylatok között milyenkapcsolat van. Ha ezen kérdésre a válasz az, hogy az adott könyvelői szoftver abizonylatok feldolgozásának eszköze, akkor a könyvelői szoftver megőrzésére abizonylatok megőrzésének az Szt. 169....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Versenybírói díj és költségtérítés

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha közvetlenül a kirendelő szövetségfizeti ki a járandóságot a versenybírónak, akkor a következő szabályok szerintalakul a járulékfizetési kötelezettség. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g)pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Pályázatok menedzselése

Kérdés: A társaság pályázatok menedzselésével foglalkozik. A megbízóval megbízási szerződést köt a pályázatok beadásával kapcsolatos feladatok elvégzésére, illetve a már elnyert pályázatok megvalósításának a menedzselésére. Ezek egymástól független szerződések. A szerződésben a számlázást és a díjazást – jellemzően – úgy határozzák meg, hogy 10 százalék a szerződés aláírását követően X nappal, 90 százalék a feladat elvégzésekor, a teljesítésigazolás alapján kerül számlázásra. Helyes-e a 10 százalék számlázása, ha nincs mögötte valós teljesítmény? A megbízó ragaszkodik a számla kibocsátásához, és kiadja a teljesítésigazolást.
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződésekre nem jellemző, hogy azon belül Ptk.szerinti részelszámolások legyenek. Elképzelhető azonban az, hogy a megbízásiszerződésben egymástól jól elhatárolható módon különböző feladatokatrögzítenek, és ezen feladatok teljesítéséhez meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre nem lehet egyértelmű igennelvagy nemmel válaszolni.A kérdésben nevesített szolgáltatásokra létrejöttszolgáltató – a megbízási szerződésben körülírt – különböző szolgáltatásokatvégez(het) a megbízó részére, vagy saját maga, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Üzletkötő jutaléka közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás elszámolásának valóban szigorútartalmi és (nem csak) formai követelményei vannak.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt.3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. E szerint a közvetítettszolgáltatás a gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Kiküldetés vagy külszolgálat

Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakkal részletesen foglalkoztunk aSzámviteli Levelek 195. számában a 4050. kérdésre adott válaszban. Az ittleírtakra is figyelemmel válaszolunk a feltett kérdésre. A kiküldetésre vonatkozó jogszabályi előírásokbólegyértelműen az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kiküldetési rendelvénynem azonos az útnyilvántartással, sem tartalmában, sem használatában.Mi a kiküldetés? Kiküldetési rendelvény? Költségelszámolás.Az Mt. 105. §-a alapján a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen, a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] Ha egy adóellenőrzés adóhiányt állapít meg a kft.-nél, akönyvelő felelőssége a számviteli szolgáltatásra megkötött szerződésfeltételeitől függ. Amennyiben a könyvelő az adóbevallások tekintetében teljeskörű felelősséget vállalt, akkor a jogszabályoknak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Könyvelési szolgáltatás minősítése

Kérdés: Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 150. §-ának (2) bekezdése határozza meg akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezen feladatok ellátásanyilvánvalóan nem igényli azt, hogy a könyvelő folyamatosan a megbízójarendelkezésére álljon. Valószínűleg a kérdező sem erre gondolt.A régi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
7
8
9
11