524 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?

Kérdés: Ügyfelem 1996. évben készpénzért vásárolt termőföldjét 2006-ban magánszemélynek értékesítette. A vevő nem igazolta, hogy milyen céllal vásárolta meg a szántóként besorolt földterületet. Kérdésem, hogy az eladó érvényesítheti-e az Szja-tv. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti évi 10 százalékos kedvezményt, vagy pedig az szja-bevallás kitöltési útmutatójában feltüntetett 200 E Ft feletti eladási ár tekinthető jövedelemnek? (A kitöltési útmutató teljesen külön fejezetként tárgyalja a termőföld elidegenítését.)

Kérdés: Évekkel ezelőtt a kft. ügyvédi letétbe helyezett 3,7 millió Ft-ot. Időközben a letétbe helyezés okafogyottá vált, ezért kértük az ügyvédet, hogy fizesse vissza a nála letétbe helyezett összeget. Az ügyvéd – indokolás nélkül – kérésünket nem teljesítette. Polgári peres eljárást indítottunk. A bírósági tárgyaláson a bíró kinyilatkoztatta (írásba még nem adta), hogy a társaságnak nincs az ügyvéddel szemben követelése, hanem a kft.-nek továbbra is 3,7 millió Ft pénzkészlete van. Helyesen jártunk el, amikor az ügyvédhez átutalt 3,7 millió Ft-tal csökkentettük a pénzkészletet és azt előírtuk követelésként? Esetleg idegen helyen lévő pénzkészletként kell kezelni? Nincs ellentmondás a számviteli és az ügyvédi törvény között?

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?

Kérdés: 2006. 02. 28-án a társaságnak befejeződik a végelszámolása. A zárómérlegben 73 ezer forint áfakövetelés szerepel, és 73 ezer forint saját tőke. A vagyonfelosztási javaslat szerint ez lesz a felosztható vagyon a magánszemély tagok között. Adófizetési kötelezettség csak a vállalkozásból kivont jövedelem után lesz. Az APEH a 73 ezer forint áfakövetelést a megszűnés után utalja ki, de a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-t és ehót átvezettetem az áfából. Kérdésem: a levonandó szja-t és ehót melyik bevallásban kell szerepeltetni a 0708-as nyomtatványon és melyik időponttal? A zárómérlegbe az szja- és eho-kötelezettséget nem kell beállítani, csak a vagyonfelosztási javaslatba?

Kérdés: 2004-ben alakult vállalkozás 5 évre választott ügyvezetője nem volt tag, munkaviszony keretében látta el feladatát. 2007-ben üzletrészvásárlással taggá vált. Elszámolható-e munkabérként 2009-ig a járandósága, vagy módosítani kell megbízási szerződésre? Jár-e továbbra is az alkalmazotti szja-kedvezmény? Megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell vonni és megfizetni?

Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?

Kérdés: Az ügyfelemet a munkaügyi bíróság az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére, továbbá 5,5 hónap elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A munkaviszony megszűnése 2004. 04. 05-én történt, amely miatt a bíróság a felmondás jogellenes megszüntetéséért marasztalta el. Az ítélet jogerőre emelkedett 2005. 12. 28-án. A kifizetés napja 2006-ban fog megtörténni. Kérem, segítsenek ennek kettős könyvviteli könyvelésében, valamint a 12 havi átlagkereset minősítésében (adó, tb vonatkozásában)!

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?