524 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft.-vé. 2005-ben igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény miatt növelnünk kell-e átalakuláskor az egyéni vállalkozó 0771 bevallásában az adóalapot? (A bevallás kitöltési útmutatója alapján úgy látjuk, hogy nem.) A 2002/60. adózási kérdésre adott állásfoglalásuk szerint, amelyet az AEÉ 2002. évi 7. szám 59. pontja tartalmaz, egyéni cég átalakulása esetén az egyéni vállalkozóként igénybe vett kedvezményt nem kell visszafizetni az egyéni vállalkozó átalakulása esetén. 2007-ben is helytálló ez az értelmezés? Bizonytalanságunkat növeli az a tény, hogy a PM honlapján az Szja-tv. módosításai között az egyéni cég megszüntetésével kapcsolatos előírások is változnak. Egyértelmű, hogy most lett az Szja-tv.-ben is szabályozva, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele miatt nem kell az adóalapot növelni, mert az egyéni cég átalakulása nem számít megszűnésnek.

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?

Kérdés: Egy kft. beolvad a kht.-ba 2008-ban. Előtte a kht.-nak át kell-e alakulnia nonprofit kft.-vé?

Kérdés: Az elengedett tagi kölcsön az elengedés évében a mérleg szerinti eredmény része lesz, és pozitív mérleg szerinti eredmény esetén növeli az eredménytartalékot. Az eredménytartalék terhére pedig megemelhető a jegyzett tőke összege. Az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés miatt a magánszemély tulajdonosoknál csak akkor lesz adófizetési kötelezettség az Szja-tv. 68. §-a alapján, ha a tulajdonosok a vállalkozásból a tőkét kivonják? Az emelés önmagában nem jár adófizetési kötelezettséggel a magánszemély tagok esetében? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?

Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: Ha egy cég 2006 júniusában ad kölcsönt egy évnél rövidebb futamidőre egy magánszemélynek, és a kölcsönszerződés megkötésekor 6,25 százalék volt a jegybanki alapkamat mértéke, helyesen járt-e el a cég, ha a futamidő alatt végig 6,25 százalék + 5 százalékkal számolta el a kamatot, még ha közben többször is felfelé változott a jegybanki alapkamat?

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?