253 talált állásfoglalás a mezőgazdaság kifejezésre

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: A magánszemély 1994-ben kárpótlási jegyen vásárolt szántót a lakóhelyén. A termelőszövetkezetbe bevitt szántóföldet hagyatéki végzés alapján úgynevezett tagi földként örökölte 1995-ben. Időközben hozzátartozójától is vásárolt egy szántóterületet, melyen mezőgazdasági művelést folytattak. Nyugdíjas korú lévén a területeket bérbe adta művelésre, melyek egy része a község rendezési terve alapján belterületbe került. 2004. évben a magánszemély fia házépítésbe kezdett, így ennek részbeni finanszírozására a 3 földterületet eladták magánszemélynek. Alkalmazhatja-e az Szja-tv. 60-63. §-át erre az esetre a magánszemély? Arendszeresség vagy üzletszerűség értelmezése nincs egzakt módon meghatározva. Mi határozza meg a rendszerességet vagy üzletszerűséget?

Kérdés: Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állatok értékesítéséből származó bevétele 300 ezer Ft, a kapott terület alapú támogatása 1,5 millió forint. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást tennie, ha a támogatás összegét nem használta fel?

Kérdés: A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?

Kérdés: A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vásárolt egy új tehergépkocsit, rózsacsomagoló kisgépeket. Főtevékenysége: virág- és dísznövénytermesztés. Egyéb tevékenységek, amiket gyakorol, és rendszeresen bevétele van belőle: virág- és dísznövény-nagykereskedelem, gazdasági építmény bérbeadása. Ezen új eszközöknél érvényesítheti-e a kisvállalkozói kedvezményt?

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelt jövedéki adót egyéb bevételként vagy költségcsökkentő tételként kell elszámolni? Ha egyéb bevétel, akkor a mezei leltárnál felhasznált gázolajra esőt időbelileg el kell határolni?

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Vadásztársaság és a mezőgazdasági termelő között évek óta visszatérő probléma a vadállomány által okozott kár mértékének megállapítása és megfizetése. Kölcsönös érdekek alapján, a viták (perek) elkerülésére megállapodást kötöttek a felek a vadkár mértékétől független, de feltételekhez kötött vadkárátalány fizetésére. Minősíthető-e ez az átalány megállapodáson alapuló (számlaadási és áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető) kifizetésnek?