Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...ígyminden olyan hely (virtuális hely), ahol a társaságnál készpénzt kezelnek.Elszámolásra kiadott készpénzAz Szt. 29. §-aalapján a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott összegeket akövetelések között kell kimutatni. Így a munkavállalóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás akorengedményes nyugdíj igénybevételéhez". A korengedményes nyugdíjazás miattfizetendő összeget a korengedményes munkavállaló nyugdíjas időszaka kezdetével,az első nyugdíjban töltött nappal el kell költségként számolni, még akkor is,ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországi fióktelep megszüntetése

Kérdés: Segítségüket kérem a magyarországi fióktelep felszámolása körében elvégzendő számviteli, adózási kérdésekben. Az ausztriai cég felszámolásának elrendelését a cégjegyzékbe 2006. április 11-ével jegyezték be. Mikor kell az ausztriai cég magyarországi fióktelepénél mérleget és a hozzá tartozó adóbevallásokat készíteni? Magyarországon nincs felszámoló kijelölve. A Tanács 1346/2000/EK rendelete szerint a kinti felszámolást itthon is el kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai cég készíti el a mérleget és az adóbevallásokat, és itthon csak egyszerűen törlik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek amunkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve,ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésrekirendelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata I.

Kérdés: Ha a tényleges telefonszámla 30 százaléka a munkavállaló felé kiszámlázásra kerül, de erről tételes híváslista vagy hívásnapló nem áll rendelkezésre, akkor nem keletkezik a magáncélú használat miatt a magánszemély által meg nem térített rész. E miatt a telefonszámla áfája 70 százalékban levonható, a kifizetőnek pedig nem keletkezik szja-, tbj- és munkaadóijárulék-fizetési kötelezettsége. Helyesen értelmezzük-e a vonatkozó törvényi szabályozást?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek számít atelefonszolgáltatás számlaértékének 20 százaléka. A kérdés szerint atelefonszámla értékének 30 százaléka a munkavállalók felé kiszámlázásra kerül(feltételezzük, hogy telefononként). A kiszámlázott telefonszolgáltatás – áfanélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata II.

Kérdés: Szeptember 1-jétől hatályos rendelkezések szerint, ha a cég nem vezet tételes elkülönítést, akkor választható-e az a megoldás, hogy a számla összegének 20 százalékát a munkavállalónak kiszámlázzuk, és befizeti a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...A telefonszolgáltatás – telefononkénti – áfát ismagában foglaló számlaértéke 20 százalékának a munkavállalók részére történőkiszámlázásával teljesülnek az Szja-tv. 69. §-a (12) bekezdésébenmegfogalmazott követelmények. Nemteljesül viszont az Áfa-tv. 33...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata IV.

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
Részlet a válaszából: […] ...számlái – telefononkénti -végösszegének 20 százaléka számít a magánszemély adóköteles bevételének.Amennyiben a munkavállaló a magáncélú használatot legalább ilyen arányban nem térítimeg, akkor a meg nem térített – áfát is magában foglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata XI.

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.
Részlet a válaszából: […] ...telefonköltség 20 százaléka akkor minősül természetbenijuttatásnak, ha azt a munkavállaló (vagy a telefont használó egyébmagánszemély) tételes kigyűjtés vagy a telefonszámla áfát is magában foglalóvégösszege alapján nem téríti meg. A meg nem térített, vélelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem fizetett bér elszámolása

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...járt el, amikorszámfejtette a munkaszerződés szerint járó munkabért, illetve a végkielégítést.Az Mt. rendelkezései szerint:– a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár;– a munkavállaló részére járó munkabért – általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címke:

Kft. ügyvezetője munkaviszonyban

Kérdés: Kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonosa is a cégnek, lehetett-e 2004-2005. évben munkaviszonyban a kft.-nél? A taggyűlés gyakorolhat-e munkáltatói jogokat a jelentős befolyással bíró tulajdonos felett? (A tulajdoni hányada 90%.)
Részlet a válaszából: […] ...esetben a munkaviszony minősítését meghatározó lényegesfogalmi elemek megvalósulnak, illetve megvalósulhatnak-e, különös tekintettel amunkavállaló utasíthatóságára, az alá-fölé rendeltségre.Nem teljesülhetnek a munkaviszony keretében történőmunkavégzés feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

A minimum- és a tényleges járulékalap közötti különbözet (szja)

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha afoglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el aminimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az államiadóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli. Minda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:
1
62
63
64
83