Felvásárolt zöldségek, gyümölcsök kiszerelése, csomagolása

Kérdés: A kft. kistermelőktől vásárol fel zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket saját termelőeszközeinek felhasználásával saját munkavállalói által végzett előkészítés, szortírozás, minőség-ellenőrzés után – a zöldségek mosását is beleértve – a vevő által meghatározott módon kis kiszerelésekbe becsomagol, és címkével lát el. Ezen kis kiszerelésű csomagokat kiskereskedelmi üzletláncoknak értékesíti. Számviteli besorolás tekintetében a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök értéke anyagköltségként vagy elábéként könyvelendő? Van-e jelentősége a kérdés eldöntésében, milyen nagyságrendű hozzáadott érték rakódik rá a műveletek során a felvásárolt mezőgazdasági termékekre? Abban az esetben, ha különböző zöldségfajtákat összeválogatva készít kis kiszerelésű egységcsomagokat (pl. levesbe való zöldségek egy tálcán, amelyben 6-7-féle zöldség található), ugyanúgy kell-e eljárni a számviteli besorolásnál, mint az előző esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli politikában olyan szabályt megfogalmazni, hogy a kérdésben felsorolt munkaműveletekkel kapcsolatos költségeket, ideértve a munkavállalók közvetlen bérét és járulékait is, nem veszik készletre, nem rendelik hozzá a kiszerelt csomagokhoz, azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem fizetett nettó bér elévülése

Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvelő nem járhat el jogszabályellenesen. A számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér a munkavállalóval szembeni kötelezettség, melynek összege a munkavállalót illeti meg (három év után kamattal növelt összegben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
Részlet a válaszából: […] ...idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (A működő kft. pénzeszköze nem a munkavállalóként is tevékenykedő tulajdonosé.)– 373. § (1) bekezdése: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa–Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
Részlet a válaszából: […] ...személyszállításnak minősül az Szja-tv. 3. § 63. pont szerint: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő vagy általa bérelt, lízingelt járművel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Apasági szabadság könyvelése

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az apasági szabadságot és az azt terhelő közterhet a bérszámfejtéskor (azt a részt, amit a Magyar Államkincstár utal)? Hogyan kell könyvelni az apasági szabadság azon további napjait, amelyre a távolléti díj 40%-a jár, és ezt a részt nem téríti meg a Magyar Államkincstár? Hogyan kell könyvelni a Magyar Államkincstártól befolyt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...az 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet rendelkezik. A Kormányrendelet 4. §-a szerint: az apasági szabadság első öt napjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Visszaélés-bejelentési rendszer II.

Kérdés: A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek 2023. december 17-től belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy hol találom ennek a szabályait, milyen rendelkezések vonatkoznak erre a rendszerre? Hogyan kell létrehozni egy ilyen rendszert, és milyen feladatokat jelent ez a vállalkozásra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...milyen eljárás keretében vizsgálják ki, hogyan biztosítják az adatok védelmét stb. Ennek lehetnek informatikai, jogi, munkaszervezési, a munkavállalókat érintő oktatási vetületei is.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...és biztonsági követelményeiről az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet rendelkezik. Ha ezen rendeletnek megfelelően a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Alapbérbe beépített bérpótlékok

Kérdés: A jogszabály lehetővé teszi a bérpótlékok egy részének alapbérbe történő beépítését. A kérdésem a következő: megfelel-e az előírásoknak, ha úgy teszünk eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelménynek, hogy egy dolgozó bére a műszakpótlékkal együtt éri csak el a mindenkori minimálbér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező tartalmi eleme, ezért fontos kihangsúlyozni, hogy a módosításához mindenképpen munkaszerződés-módosításra, azaz a munkavállaló és a munkáltató között létrejött kétoldalú megállapodásra van szükség. A szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a magánszemély adóköteles jövedelme, aminek adózását a felek közötti jogviszony határozza meg; ha nincs kapcsolat (nem tag, nem munkavállaló) a magánszemély és a kft. között, akkor a kapott juttatás egyéb jövedelem, mely után a magánszemélynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
83