2612 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Hogyan könyveljük a járulékkedvezmény visszatérítését és a Start-kártyát?

Kérdés: Belföldi partner felé euróban történő számlázáskor melyik napi árfolyamon kell a forintértéket meghatározni, ha a teljesítési napon nincs MNB-árfolyam? (Mert például a teljesítési nap munkaszüneti napra esik). A teljesítést megelőző vagy követő nap MNB-árfolyamát kell figyelembe venni?

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?

Kérdés: Ingatlanértékesítés történt. Az adásvételi szerződés január 27-ei keltezésű. Ebben rögzítésre került: a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokbaadás a mai nappal megtörténik. Az adásvételi szerződés február 8-án került a földhivatalhoz beadásra, ahol az új tulajdonost március 16-án február 8-ával bejegyezték. Az értékesítésről a számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? A februári fizetést előlegként vagy részteljesítésként kell könyvelni? Az eladó meddig számolhatja el az ingatlan után az értékcsökkenést?

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?

Kérdés: A kft. a 2003. évi eredményéből 5 millió forintot lekötött fejlesztésre. 2004. évi beruházásainak teljes összegben a lekötött tartalék terhére történtek. A 2626. kérdésre adott válaszukat úgy értelmezem, hogy miután a bekerülési érték azonos összegű a fejlesztési tartalék csökkenésével, a fenti beruházások után értékcsökkenést nem számolhatok el? Mi lesz a bruttó értékkel? Hogyan és mikor vezetem ki?