Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt a 2019. évi LXVI. törvény módosította. A módosítás 2019. október 1-jén lépett hatályba. A módosítás legfontosabb elemeit a következőkben foglaljuk össze.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nem elegendő csak a kérdésre válaszolni, tekintettel kell lenni arra is, hogy egyidejűleg a társasház megszerezte a földterület tulajdonjogát, és ennek fejében használati jogot alapított a társaság javára. A következetes elszámolás érdekében közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a jogszabályi előírások megtartásának hiánya súlyos következményekkel járhat.A csődtörvény (az 1991. évi XLIX. törvény) 28. §-a alapján a bíróság a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy olyan jogszabályról nincs tudomásunk, amely a gazdálkodó szervezetek iratkezelését, az iktatás rendszerét tételesen szabályozná. Számos szabályozás található a Jogtárban, amelyek egy-egy szakterületet szabályoznak, jellemzően utalva arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 2019. július 10-től hatályos 19/C. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége folytatására az Evectv. szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a kérdező a nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatos számviteli előírásokat, továbbá az Áfa-tv. szabályait nem ismeri. (Sajnos, nincs egyedül!)A számviteli előírások szerint a személygépkocsit mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Követelésvásárlás az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat x forintért követelést vásárolt, melynek a nyilvántartási értéke jóval több, mint a vételár. Hogyan kell könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] A követelésvásárlás K 355 Egyéb dologi kiadás.Szerződés megkötésekor kötelezettségvállalás a költségvetési számvitelben:T 0021 – K 053552Számlázott összeg:Költségvetési számvitelben végleges kötelezettségvállalásT 053552 – K 0021 és T 0022 – K 053552Pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Alvázra vásárolt plató és TIR-ponyva minősítése

Kérdés: A tehergépkocsi járóképes alvázára vásárolt plató és TIR-ponyva egyedileg minősíthető-e, és ha igen, de egy éven belül – a fokozott igénybevétel miatt – elhasználódik, akkor nem minősül befektetett eszköznek?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény előírásaiból következik, hogy az eszközöket egyedileg kell kimutatni. Annak megítélésénél, hogy a plató és a ponyva egyedileg, külön-külön kimutatható-e, minősíthető-e külön-külön eszközként, a következőkből kell kiindulni.Ha azok csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átadott eszközök cseréjét sem az Szt., sem a Ptk. nem értelmezi. A Ptk. 3:9. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
1
4
5
6
17