Tevékenység megszűnése év közben

Kérdés: Nyugdíjas evás egyéni vállalkozó év közben megszünteti tevékenységét. Mik a teendők?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése esetén szűnik megaz egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyisága. Haaz adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő30. napon belül az adózónak megszűnő bevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Nyugdíjas járulékkötelezettsége (eva)

Kérdés: Nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak mi a járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó egyénivállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. új, 37. §-a tartalmazza. Eszerint 2006. szeptember 1-jétől 10 százalékos egészségügyi szolgáltatásijárulékot kell fizetni az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Minimum-járulékalap minden tagnál?

Kérdés: A társaság eva alatt működik, van 6 tagja, de közülük 4 fő máshol van főállású munkaviszonyban, itt nem vesznek fel semmilyen jövedelmet sem. 1 fő saját jogú nyugdíjas, de ő sem vesz fel jövedelmet, 1 fő pedig itt van főállású munkaviszonyban (jelenleg 68 800 Ft/hó a bruttó munkabére), de emellett egyéni vállalkozó, ahol viszont a vállalkozói jövedelemadó alapján számolja ki az szja-kötelezettségét. a) Csak az itt lévő főállású munkaviszonyos tagra érvényes a 125 E Ft utáni tb 29%-os kötelezettség, vagy minden tag, vagyis mind a 6 fő után, vagy ki után? Illetve kit kell bejelentenünk, hogy ne kelljen a 125 E Ft utáni tb-t elszámolni? b) Kell-e tagi jogviszony miatt megbízási díjat számolni a tagok részére?
Részlet a válaszából: […]

Csak a főállású tagra vonatkozik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség.

Csak tagi jogviszony miatt nem kell megbízási díjat elszámolni a tagok részére.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Étkezési utalvány szja-kötelezettsége

Kérdés: A kft. tagja nem áll munkaviszonyban a társasággal. Szeretném tudni, hogy a személyesen közreműködő tagnak adott étkezési utalvány után meg kell-e fizetni a 44 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...utalvány adómentesen csak a munkavállalónak, akorábban munkavállaló, most saját jogú nyugdíjasnak, valamint a gyakorlatiidejét töltő szakképző iskolai hallgatónak adható havonta 4500 forint értékben.A társaság személyesen közreműködő tagjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Honorárium nyugdíjjáruléka (ekho)

Kérdés: Az ekho rendszerében számfejtünk szerzői honoráriumot, amelynek 70 százaléka személyes közreműködés, míg 30 százaléka a szerzői jogból adódó kifizetés. Kérdésünk, hogy a 30 százalék után is kell-e a 15 százalék ekho-ból 4 százalék nyugdíjjárulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...Egyébként a 15 százalék ekho helyett 11százalék ekho-t abban az esetben kell fizetni, ha a magánszemély nyilatkozikarról, hogy vagy nyugdíjas, vagy elérte a járulékfizetés felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek

Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján foglalkoztatni,és járulékot fizetni utána (különösen akkor, ha nem volt és nem is akar atársaságban alkalmazott lenni).Ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban személyes közreműködésretekintettel nem vesz fel jövedelmet, mivel a képződő osztalékra számol,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási járulék 11százalék.A Tbj-tv. a fizetésre nem kötelezett kivételek között nememlíti, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása esetén (saját jogúnyugdíjasnak minősül a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőis) ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalómunkaviszony-létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 72. §-a nem zárja ki, hogy a nyugdíjas nem lehet munkavállaló. Azalkalmi foglalkoztatásnak nem feltétele az, hogy az alkalmi munkavállaló amunkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Nyugdíjasklub támogatása

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasklub által történő juttatás adómentes lehet abbanaz esetben, ha a klub mint társadalmi szervezet (egyesület) közhasznúminősítést szerzett, és a belépőjegy juttatása a társadalmi szervezet létesítőokiratában rögzített közhasznú céljával összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Termőföld-értékesítés 2004-ben

Kérdés: A magánszemély 1994-ben kárpótlási jegyen vásárolt szántót a lakóhelyén. A termelőszövetkezetbe bevitt szántóföldet hagyatéki végzés alapján úgynevezett tagi földként örökölte 1995-ben. Időközben hozzátartozójától is vásárolt egy szántóterületet, melyen mezőgazdasági művelést folytattak. Nyugdíjas korú lévén a területeket bérbe adta művelésre, melyek egy része a község rendezési terve alapján belterületbe került. 2004. évben a magánszemély fia házépítésbe kezdett, így ennek részbeni finanszírozására a 3 földterületet eladták magánszemélynek. Alkalmazhatja-e az Szja-tv. 60-63. §-át erre az esetre a magánszemély? Arendszeresség vagy üzletszerűség értelmezése nincs egzakt módon meghatározva. Mi határozza meg a rendszerességet vagy üzletszerűséget?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv.-ben 2004. január 1-jétől lépett hatályba a 63/A§-ban az a rendelkezés, amely szerint rendszeresség vagy üzletszerűségtényállás megvalósulása esetén nem alkalmazhatók az ingatlanátruházásra aSzja-tv. 59-63. §-ában foglalt általános szabályok, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
1
9
10
11
15