Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a járulékalapot képező jövedelemalapulvételével fizeti meg.A biztosítottak maguk egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékfizetésére kötelezettek. A biztosított által fizetendő egészségbiztosításijárulék mértéke 2008. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató 29%társadalombiztosítási járulékot fizet. A foglalkoztatott nyugdíjas ajárulékalapot képező jövedelme után 9,5% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeniegészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelem nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Különadó-előleg megfizetése

Kérdés: A különadó-előleg levonásánál mi lesz a különadó-előleg alapja, ha a munkavállaló nyilatkozott, hogy vonják le tőle a különadót, viszont a havi jövedelme 12-vel felszorozva nem éri el a 7137 ezer forintot? A munkavállalónak három helyről van rendszeres jövedelme, viszont egyik helyen sem éri el felszorozva a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ilyen esetben mi a teendője a magánszemélynek és mi a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A különadóról szóló törvény szerint, ha a magánszemélylegkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozatban kéri akülönadó-előleg levonását, akkor a számára kifizetett összegből le kell vonni a4 százalék különadót. Ha a magánszemélynek több helyről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszából: […] ...ezt követő időszakravonatkozó részre, és ennek megfelelően kell 4, illetve 6% egészségbiztosításijárulékot levonni a jövedelemből. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határtekintetében a törvény átmeneti szabálya nem tartalmaz rendelkezést, ezért azáltalános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie ezen különbözet után abiztosítottat (a munkavállalót) terhelő, a Tbj-tv. 19. §-ának (2) bekezdéseszerinti 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a (3) bekezdése szerinti 6százalékos egészségbiztosítási járulékot is, tekintettel azonban arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően – indokolja az is, hogy a szóban forgó munkáltatóihozzájárulás adóköteles része a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék(tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapjába is beletartozik.A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül, és mintilyen után a magánszemélyt személyijövedelemadó- és nyugdíjjárulék-, valamintegészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli, a társaságot pedig29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(4)bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társasvállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. Ajárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapjánkifizetett (juttatott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Nyugdíjas beltag adó- és járulékfizetése

Kérdés: Bt. nyugdíjas beltagját, aki a cégben folyamatosan dolgozik is, és bérét ki is veszi, milyen járulékbevallási és -fizetési kötelezettségek terhelik? A 08-as bevalláson jelölni kell-e a nyugdíját? A járműoktatáshoz saját gépkocsiját használja, mely után költségtérítést számol el. Ezt a költségtérítést kell-e jelölni a 08-as bevalláson? Megteheti-e, hogy ezt a költségtérítést csak a második fél évtől veszi ki a cégből, mert a cég gazdasági helyzete ezt engedi meg?
Részlet a válaszából: […] ...2007. január-március között 16 százalékos, 2007áprilisától pedig 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, 8,5százalék nyugdíjjárulékot és tételes ehót kell fizetni. A bt.-nek havonta elkell készítenie a 0708. számú járulékbevallást, ebben adóterhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
1
5
6
7
9