A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...válik adóelőleg-kötelessé. A cég által az átvállalásig befizetett összeg után a dolgozónak 8 százalék (2003-ban 8,5 százalék) nyugdíjjárulékot (a meghatározott jövedelemmaximum határig) és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 1,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...általa kifizetett jövedelemből 40 százalék adóelőleget kell levonnia, amelyet csökkentenie kell az e jövedelemmel kapcsolatosan levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj 25 százalékával. Az adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...Azonban a Tbj-tv. 24. §-ának (2) bekezdése szerint a 8 százalékos mértékű (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék) nyugdíjjárulékot az egyéni járulék naptári évre tervezett felső határáig (járulékfizetési felső határ) le kell vonni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot fizet [Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése]. A foglalkoztatott (munkavállaló) ezen természetbeni juttatás után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet [Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli. A munkavállaló (foglalkoztatott) a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. A munkaadót ugyanakkor az Fl-tv. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után) nem kell levonni a 3%-os egészségbiztosítási járulékot (Tbj-tv. 32. §). A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetésének eldöntése előtt vizsgálni kell a biztosítási kötelezettséget. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Nyugdíjasok adó- és járulékkedvezménye

Kérdés: A nyugdíjas kft.-tagnak, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozónak milyen adó- és járulékkedvezménye van a nem nyugdíjas taggal, illetve a nem nyugdíjas egyéni vállalkozóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...után ilyenkor 5 százalék baleseti járulékot kell teljesíteni. A kiegészítő tevékenységet folytató járulékalapot képező jövedelmét nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék nem terheli.Abban az esetben, ha a nyugdíjfolyósítás szünetel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Családi kedvezmény

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a családi kedvezményt az új szabályok szerint a havi adóelőleg kiszámításánál?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem 642 857 forint, melynek az adótábla szerinti adója (144 857 forint) csökkentve az adójóváírás összegével (36 000 forint) és a nyugdíjjárulék-kedvezménnyel (a jövedelem 2 százaléka, 12 857 forint) 96 000 forint. Ennek egyhavi összege 8000 forint, s egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési felső határ, de legalább a minimálbér összege alapján kell meghatározni. A járulék, a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék együtt – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentve – 2001. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
8
9