162 cikk rendezése:
81. cikk / 162 Pénztárgép használata csomagküldő szolgálatnál
Kérdés: Kell-e pénztárgépet használni a csomagküldő szolgálatnál, ha nem üzlethelyiségben, hanem a cég székhelyén történik az eladás?
82. cikk / 162 Pénztárgép a fogorvosnál
Kérdés: Kell-e pénztárgépet használnia a fogorvosnak?
83. cikk / 162 Számlák bejelentése PTSZLAB nyomtatványon
Kérdés: Be kell-e jelenteni hetente a számlákat a PTSZLAB nyomtatványon azoknak az értékesítést végzőknek, akiknek nem pénztárgépes bevételük keletkezik?
84. cikk / 162 Közzétevő hiteles nyilatkozata (reklám)
Kérdés: 2015. január 1-jével nem kell 20%-os reklámadót fizetni a reklámközzétevő megrendelőjének, ha bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a közzétevőtől kérte ugyan annak reklámadó-kötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát, ám az számára nem küldte meg azt. A jogszabály szerint hitelt érdemlően igazolni kell a nyilatkozatkérést. Cégünk a közzétevő internetes társasággal csak elektronikus úton áll kapcsolatban. Ezért kérdéses, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak, ha a nyilatkozatot interneten keresztül kérjük?
85. cikk / 162 Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
86. cikk / 162 Közvetített szolgáltatás dokumentálása
Kérdés: Az autósiskola vállalkozás gépjárművezető-oktatást, vizsgára való felkészítést végez. Az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címen adóalap-csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjárműoktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A képzőszerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki az arról szóló számlát. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztárbevételi bizonylatot állít ki. A továbbiakban arról ír a kérdező, hogy milyen feltételek mellett lehet közvetített szolgáltatás az oktató díja, a vizsgadíj. A részben helyes, részben nem egészen megfelelő tartalmú fejtegetéseket nem idézzük, azokra a válaszban kitérünk.
87. cikk / 162 Szerviz nem biztosít cserepénztárgépet
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a szerviz nem tud cserepénztárgépet biztosítani online pénztárgép meghibásodása esetén? 2014-ben beüzemelt online pénztárgép rövid időn belül meghibásodott, a szerviz javításra elszállította. Az előírások szerint, ha 15 napon belül nem sikerül a javítás, akkor a szerviz köteles cserepénztárgépet biztosítani. A társaság pénztárgép használatára kötelezett, a nyitás óta gépi nyugtát ad. 15 napig van lehetősége kézi nyugtát kiállítani. Mi van akkor, ha elmúlik a 15 nap, az online pénztárgép javítása még nem készült el, és a szerviz továbbra sem tud cseregépet biztosítani, függetlenül attól, hogy ez számára kötelező lenne? Továbbra is adható kézi nyugta addig, amíg az online pénztárgépet nem hozzák vissza a javításból, vagy minden eladásról számlát kell kiállítani, és ebben az esetben hetente jelenteni? Esetleg bérelnie kell online pénztárgépet, mert a szerviz nem tud cseregépet biztosítani, vagy be kell zárni az üzletet?
88. cikk / 162 Pénztárgépbe beütött tételek könyvelése
Kérdés: A kft. könyvelheti-e úgy a napi készpénzes pénztárgépbe beütött bevételeit, hogy egyetlen tételként könyveli az adott napi forgalmat a napi pénztárgépi összesítő alapján? Ez tartalmazhat pénztárgépi nyugtás és számlás pénztárgépbe beütött bevételt is. A cél az egyszerűsítés!
89. cikk / 162 Újságot értékesítő egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?
90. cikk / 162 Nonprofit szolgáltató számlázása
Kérdés: Társaságunk szakképzéssel foglalkozó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosa 99%-ban az önkormányzat. Tevékenysége változatlan, fogadja a térség szakiskoláinak tanulóit elméleti és gyakorlati képzésre. 2013-tól megváltozott a finanszírozási rendszer, belépett a rendszerbe a KLIK, amellyel tárgyalásokat folytattunk az általuk igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meghatározására és számlázására vonatkozóan. Számlázhatunk-e oktatási szolgáltatást adómentesen? Ha nem, mi lehet a megfelelő szolgáltatási címszó az oktatói bérköltség és az egyéb rezsiköltség számlázására? Az ingatlan- és gépberuházás EU-s támogatásból valósult meg, így bérleti díjat nem számlázhatunk. Üzemeltetési hozzájárulást számlázhatunk? És az áfamentes? A KLIK-nek számlázott összeg vállalkozási célú bevétel? A megváltozott finanszírozás kapcsán tekinthető-e még a társaság szakképzéssel foglalkozó társaságnak?
