Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása

Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok - egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában - a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán terheli-e adófizetési kötelezettség az árfolyam-különbözet után (itt feltételezhetően nem, mert a szerzési érték, az örökség értéke meghaladja az eladási árat).A taggyűlés Ptk. szerinti határozata alapján lehet a visszavásárolt üzletrészt bevonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Hagyatékátadó végzés szerinti tartozás rendezése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?
Részlet a válaszából: […] ...így a tartozás megfizetése az elhalálozott egyéni vállalkozó bevétele (lett volna), annak az adóval csökkentett összege tekinthető az örökségnek, amely összeget az özvegy örökölhet. [Az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a túlélő házastárs mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban

Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] ...is fontos, mert a hagyatéki eljáráshoz az apa vagyonáról megbízható információk (és ez csak a számviteli beszámoló lehet) kellenek az örökség összegének megállapításához. De azért is fontos, mert a Ptk. 3:154. §-ának előírásából következően a beltag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. Ha fizetett, akkor annak alapját az üzletrész értékesítésekor szerzési értékként számításba lehet venni. (Az Itv. szerint az örökség tárgya maga az örökség. Az öröklési illeték mértéke 18%, amelynek az alapja a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Őstermelő halála esetén a számlázás

Kérdés: A kft. az őstermelőkkel mezőgazdasági szolgáltatási szerződést köt: minden munkaműveletet a kft. végez el, és havonta számláz, a terményt is a kft. vásárolja fel és fizeti ki. Ha az őstermelő elhalálozik, akkor a továbbiakban kinek a nevére kell számlázni a költségeket? Kinek a nevére kell kiállítani a felvásárlási jegyet? Tudjuk, hogy az adott személy elhalálozott, de a hagyatéki eljárásra belátható időn belül nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...nagyobb kár megelőzése érdekében, indokolt lehet a kft. által hozzáférhető termékeket értékesíteni az őstermelő halála után is (az örökség összegének nagyságát befolyásoló tényező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Tagi kölcsön öröklése

Kérdés: A kft. tulajdonosa elhunyt. Édesapjuk üzletrészét az elhunyt két gyermeke örökölte. A társaságban az édesapának tagi kölcsöne is volt, amelyet gyermekei szeretnének rendezni, megszüntetni. Milyen lehetőségük van a tagi kölcsön megszüntetésére? Kell-e adót, illetéket fizetni? Mi a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...a gyerekek, hanem az édesapa tagi kölcsönét is. Remélhetőleg a hagyatéki tárgyaláson a tagi kölcsönről nem feledkeztek el, az örökség részeként rögzítették a tagi kölcsönt is. (Ha nem rögzítették, akkor a hagyatéki eljárást meg kell ismételni.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Magánszemély ingatlan-bérbeadásánál maradványérték

Kérdés: Magánszemélyként ingatlant adok bérbe. A költségelszámolás során a tételes elszámolást választanám, és az értékcsökkenéssel is szeretnék kalkulálni. Kell-e maradványértéket alkalmaznom, vagy a teljes bekerülési értékre folyamatosan számolhatom el a 2%-os értékcsökkenést, amíg az el nem fogy? Ha majd az adott ingatlant a gyerekeim öröklik, és ők is folytatják a bérbeadási tevékenységet, akkor ebben az esetben az ingatlan értéke újra értékcsökkenthető lesz az akkori bekerülési érték alapján, vagy nekik ezt tudniuk kell, hogy egyszer már az én életemben le lett értékcsökkentve, és ők újra ilyen címen nem csökkenthetik az adóalapjukat?
Részlet a válaszából: […] ...melléklete tartalmazza.Az Szja-tv. szerint ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el. Így egy örökséggel szerzett ingatlan esetében, amely ingyenes szerzésnek tekinthető, értékcsökkenési leírás címén a bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Örökség az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, feltételezzük, az örökséget hagyó magánszemélynek külön kívánsága nem volt az örökség felhasználásához kapcsolódóan. Ez esetben az örökség címén kapott értékpapírt – mint térítés nélkül kapott eszközt – az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Kulturális javak ismérvei

Kérdés: Államháztartási számvitel szerint a 13113-as főkönyvi szám a "kulturális javak értéke". Tárgyi eszközök mitől válnak kulturális javakká? Ha egy művész szobrot készít (akár földhöz épített, akár asztalra tehető), milyen megítélés alapján lesz kulturális jószág? A tárgyieszköz-nyilvántartó dönti el, hogy a gépekhez vagy a kulturális javakhoz sorolja? Melyikhez mi alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kulturális javak közé történő besorolásra a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései az iránymutatók.7. § 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
1
2
3