2015-ben jóváhagyott osztalék a 2016. évi beszámolóban

Kérdés: A 2015. évi beszámoló elfogadásakor a társaság jóváhagyta az aktuális évi adózott eredményt osztalékként, valamint kiegészítette ezt a korábbi évek eredményéből. Így a 2015. évi mérleg szerinti eredmény nulla, míg az adózás előtti 20 millió Ft. A 2016. évi beszámoló elkészítése során hogyan járjunk el helyesen? Biztosítva a záró, nyitó egyezőségét, de a mérleg és az eredménykimutatás közötti egyezőséget is, hogyan kell megnyitni a 2016. évi beszámolóban az előző évi oszlopot?
Részlet a válaszából: […] ...az adózott eredmény utáni sorokkal nem kell foglalkozni, mert a 2016. évi eredménykimutatásban már ilyen sorok (Jóváhagyott osztalék, részesedés összege, Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre összege, Mérleg szerinti eredmény) nincsenek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Ciprusi cégtől kapott osztalék

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságnak tulajdoni részesedése van egy Ciprusi Köztársaságban bejegyzett gazdasági társaságban. A ciprusi társaság 2016-ban osztalékot fizetett a magyar társaságnak (az osztalék banki átutalással megérkezett a magyar társasághoz). Az osztalék összegével csökkenthető-e a magyar társaság társaságiadó-alapja?
Részlet a válaszából: […] ...2016. üzleti évben bevételként csak az a kapott osztalék számolható el, amely a mérlegfordulónapig ismertté vált. Az adóalapot csökkenteni pedig a bevételként elszámolt osztalékkal lehet, ha annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben a kérdező osztaléknak tekinti a vállalkozásból kivont jövedelmet is. A válasz előtt tisztázzuk a fogalmakat.Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének aa) pontja alapján osztalék a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottak szerint. (Külön jogszabály jelenleg csak a már hivatkozott Ptk.)A kérdés szerinti válaszban utaltunk arra, hogy az "osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség" nem lehet más, mint az adózott eredmény, amelyet osztalékfizetésre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címke:

Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése

Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 – K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 – K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 – K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 – K 368. Az általunk – jelenleg – átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...jóváhagyott osztalékot a leánycég helyesen könyveli a jóváhagyás napjával, az anyacéggel szembeni kötelezettségként: T 413 – K 479. Nem mondható el ez az anyacég könyveléséről. Ugyanis az anyacégnél is a leányvállalati jóváhagyás napjával (a kérdés adatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] ...meg az anyacég mérlegkészítésének időpontját, továbbá azt az időpontot, amikor az elsőként említett leánycég beszámolóját és az osztalékot jóváhagyták. Általánosságban a következőket válaszoljuk:Az Szt. 2015-ben hatályos 84. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék miatti kötelezettség átminősítése

Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsön miatti kötelezettség így pénzmozgáshoz kapcsolódik, és a Ptk. szabályai alapján kamatfizetési kötelezettséggel is jár.Az osztalékfizetési kötelezettség keletkezését pénzmozgás nem előzte meg, a kötelezettség előírása az adózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Nem magánszemély részére fizetett osztalék

Kérdés: Cégünk egy német gazdasági társaság leányvállalata, ami azt jelenti, hogy cégünknek egyetlen alapító tagja van, az anyavállalat. Az anyavállalatunk most szeretné kivenni a 2012-ben keletkezett osztalékát. Milyen adófizetési kötelezettséggel jár ez a leányvállalat részéről? A magyar leányvállalat társasági formája kft.
Részlet a válaszából: […]

A magyar társaság az adózott eredményt és a szabad eredménytartalékot használhatja fel osztalékfizetésre. Ezt a kifizetést külön adó már nem terheli. A Tao-tv. a nem magánszemély részére fizetett osztalék után adóról nem rendelkezik.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz- és kötelezettségtételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg;– a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
19
20
21
67