679 talált állásfoglalás az osztalék kifejezésre

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?

Kérdés: Iskolánk 599 gazdálkodási formakóddal, közoktatási megállapodással rendelkező iskola és kollégium, melynek fenntartója nonprofit kft. Vállalkozási tevékenységként büfét üzemeltetünk, de van bérbeadásból származó bevételünk is, melyet szintén vállalkozási tevékenység bevételeként számolunk el, és amellyel szemben az iskolának nincs elszámolt költsége (a fenntartónak fizeti a bérlő a közüzemi költségeket, illetve a fenntartó számolja el az amortizációt). A Tao-tv. 2. §-a szerint az iskola nem alanya a társasági adónak, ugyanakkor a törvény 5. mellékletében felsorolt szervezetek között sem található. A társaságiadó-bevallásban viszont mint "Minden egyéb gazdálkodási forma" kell kitölteni az adóbevallást. Kérdésem: az iskolának, amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye pozitív, van-e társaságiadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége?

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?

Kérdés: Magánszemély ügyfelem 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. Ügyfelem részére a ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – ügyfelem bankszámlájára történő átutalással – 2009. év novemberében kifizette. Kérdésem, hogy alkalmazhatja-e a 2009. évi LXXVII. tv. 175. § és 231. § által módosított egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. (a továbbiakban AJM) törvény 276. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély a Ciprusról, osztalékból származó jövedelmére az Szja-tv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja által előírt 10%-os adómértéket, abban az esetben is, ha nem vásárolt 2009. december 31-ig magyar állampapírt?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.