Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] ...részesülnek, amiből az következik, hogy a 1,5 millió forint törzsbetéttelrendelkező tulajdonosok ugyanolyan összegű osztalékot kapnak, mint amelyiktulajdonos 10 millióval járult hozzá a törzstőkéhez. Ha a tulajdonosokmagánszemélyek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Osztalék átengedése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkalkiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illetimeg. A taggyűlés az osztalékfizetésről az ügyvezető – ha a társaságnálfelügyelőbizottság működik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...68. §),– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja-tv.65/A. §),– 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék(Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §),– árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől

Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó előírásaiból általában azkövetkezik, ha a kft.-nél a tag, a tulajdonos részére a saját tőke terhéretörténik kifizetés (osztalékként, vagy a kilépéskor, vagy a társaságmegszűnésekor), akkor azt a tagok között törzsbetéteik arányában kellfelosztani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. előírásai szerint valóban van arra lehetőség a kft.esetében is, hogy a tagot megillető osztalék (kész)pénz helyett vagy mellettnem pénzbeli vagyoni értékű juttatással is teljesíthető. Természetesen akkor,ha az osztalékfizetés Gt.-ben és az Szt.-ben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...arra utalnak, hogy a különbözőeseményeket, illetve az azokhoz kapcsolódó előírásokat összekeverik, és ebből akeverékből próbálnak osztalékot fizetni, és ahhoz számviteli elszámolásiszabályokat rendelni. Ez azonban – ebben a formában – nem járható út!Előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-törvényben a házipénztárcsökkentéséhez kapcsolódó osztalékamnesztia-szabály 2007. február 6-án hatályátveszítette. Ez azt jelenti, hogy ha a 2006-os eredmény felosztásakor azeredménytartalék terhére a házipénztár csökkentéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Korábbi évek osztalékának kifizetése

Kérdés: Fel kell-e venni a korábbi években már jóváhagyott, de eddig még fel nem vett osztalékot, a kedvezményes 10 százalékos (házipénztár) osztalék felvétele előtt?
Részlet a válaszából: […] ...66. §-ában foglaltaktól eltérően kell alkalmazni.Ez praktikusan azt jelenti, hogy az általános szabályok között előírtosztalékkivétel kötelező sorrendjére vonatkozó rendelkezést figyelmen kívüllehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg számításba vétele 2006-ban

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...évi LXI. törvény (Mód-tv.) 223. §-ának (17)bekezdése tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesülése mellett lehet 10százalékos osztalékadóval osztalékot kifizetni. A (17) bekezdés felvezetőszövegéből következően, az Szja-tv. 66. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:
1
44
45
46
67