118 talált állásfoglalás az osztalékelőleg kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?

Kérdés: A kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában. A közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. A kifizetést csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi. Nem értek egyet az ügyvéddel, de nem találok a Gt.-ben egyértelmű tiltást a kifizetés eltérő mértékére vagy nem teljesítésére. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fiók­telepe évek óta nyereséges, a külföldi vállalkozás eddig a fióktelep adózott eredményét nem vonta el. Most úgy döntött, hogy szüksége van a fióktelep eddig felhalmozott adózott eredményének egy részére. A külföldi vállalkozás milyen formában, milyen jogcímen tudja elvonni a magyarországi fióktelepe eredménytartalékában kimutatott adózott eredményt? Egyes vélemények szerint ezt bármikor megteheti, átutalása közvetlenül az eredménytartalékkal szemben könyvelendő. Mások szerint, mivel a fióktelep az Szt. hatálya alá tartozik, a külföldi vállalkozás is csak osztalékként, illetve osztalékelőlegként juthat hozzá a fióktelep adózott eredményéhez. Ha osztalékként, megteheti-e ezt osztalékról (osztalék­előlegről) való döntés nélkül, egyszerű átutalással az eredménytartalékból? Osztalékelőlegnél – ha a hat hónap letelt – kell-e közbenső mérleget készíteni?

Kérdés: Ügyfelem befektető társaság, más társaságok üzletrészeit birtokolja. 2013. októberben 200 000 E Ft osztalékelőleget kapott az egyik leány­vállalatától (T 38 – K 45). Ügyfelem a saját tulajdonosainak szintén osztalékelőleget szeretne fizetni. A társaságnak az osztalékon kívül más bevétele nincs, eredménytartalékkal nem rendelkezik. A kapott osztalékelőleg alapján el lehet-e határolni 200 000 E Ft várható osztalékbevételt?

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-ig a társasági adó hatálya alá tartozott, 2011-től evás. 2010-ből hozott egy vevőkövetelést, ami 2011-ben befolyt. Az így befolyt pénzt felvehetik-e a tulajdonosok evás osztalékelőlegként, illetve milyen módon vehetik ki?

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?