Osztalékelőleg veszteség esetén

Kérdés: A társaság osztalékelőleget szeretne fizetni. A közbenső mérleget az Szt.-nek megfelelő tartalommal elkészíti. A közbenső mérlegben lehet-e a tárgyévi adózott eredmény veszteség, ha a meglévő szabad (osztalékelőlegként kifizetendő) eredménytartalék fedezi a döntés szerinti osztalékelőleg összegét, és a saját tőkére előírt egyéb követelmények is teljesülnek?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társaságiszerződés megengedi – milyen feltételek mellett hozhat az osztalékelőlegfizetéséről határozatot. Az egyik ilyen feltétel az, ha közbenső mérleg alapjánmegállapítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] ...társaság adóalany a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és azadózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származójövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszakaalatt az adóalanyisága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is)kapcsolódnak. Tekinthető-e a felsoroltakhoz hasonlónak a tagok, a tulajdonosokoldaláról a taggyűlés által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvezetőnek ezt a nyilatkozatot 30napon belül a cégbírósághoz be kell nyújtania.Feltételezzük, hogy a taggyűlés az osztalékelőlegfizetéséről az Szt. 21. §-a szerint elkészített közbenső mérleg alapjándöntött. És ha teljesültek az Szt. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Osztalék külföldi személy részére

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság Olaszországban élő olasz állampolgár tulajdonos részére év közben osztalékelőleget, majd év végén osztalékot fizet. Milyen adókötelezettség terheli a kifizető társaságot az előleg és a végleges osztalék után, figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre?
Részlet a válaszából: […] ...szerintmegadóztatható, de az így megállapított adó az osztalék bruttó összegének10%-át nem haladhatja meg. Ez vonatkozik az osztalékelőlegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett tárgyévi adózott eredmény(mérleg szerinti eredmény), vagy – az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott -osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény, illetve a szabaderedménytartalékkal kiegészített közbenső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
Részlet a válaszából: […] ...az nem jogszabályellenes. Jogszabályellenes volt viszont az osztalékkifizetés, amelyetvissza kell fizetni. A visszafizetendő összeg osztalékelőlegnek tekintendő,amelyet a kamatkedvezményből származó jövedelem adója terhelhet, ha a tagok azosztalékelőleggé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 72. §-ának (2) bekezdésére,mivel a jogszabályellenesen kifizetett osztalékot vissza kell fizetni, avisszafizetendő összeg osztalékelőlegnek tekintendő, amelyet akamatkedvezményből származó jövedelem adója terhelhet, ha a tagok azosztalékelőleggé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Osztalékelőleget terhelő eho

Kérdés: A 3061. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2007 májusában véglegesített – 2006. évben kifizetett – osztalékelőleg esetében, mivel az előleg nem volt eho-köteles, a 2006. évi 11 százalékkal, vagy a 2007. évi 8 százalékkal kell-e a 450 E Ft felső határt teljesíteni? Az osztalékként véglegesített 2006. évben osztalékelőleget kapott magánszemélynek a 0753. sz. bevallásában kell-e szerepeltetni, vagy az osztalék jóváhagyásakor be kell fizettetni, és a társaságnak kell bevallani?
Részlet a válaszából: […] A 2006. adóévi eredmény terhére elszámolt – tehát 2007-benvéglegesített és kifizetett – osztalék utáni egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség "figyelésénél" a kifizető által fizetett 8 százalékosegészségbiztosítási járulék összegével kell – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...az is feltétele, hogy alegutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében (közbenső mérlegében)kimutatott, osztalékként (osztalékelőlegként) figyelembe nem vett tárgyéviadózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
1
7
8
9
12