201 talált cikk a pályázat kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 2%-át határoztuk meg. A sikerdíj a kifizetés évében költségként elszámolható? A pályázatban megjelölt gépek beszerzésében a pályázatíró nem vett részt. Helyesen gondolom, hogy a sikerdíj nem része a tárgyi eszközök bekerülési értékének? És nem kell aktiválandó összegként könyvelni?

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?

Kérdés: Adott egy közhasznú alapítvány (vállalkozási tevékenységet nem végez), mely támogatást kap felnőttoktatás céljára, a támogatás felhasználható étkeztetésre és szállásköltségekre is. Az alapítvány mind az előadó tanárok, mind a tanulók étkezési és szállásköltségeit is költségként számolja el. Az így juttatott étkezés és szállás reprezentációs költségnek számít-e, kell-e utána adót és járulékot fizetni, vagy adómentes juttatás a teljes összeg? Kell-e az adómentesség miatt valami külön dokumentáció, nyilvántartás (pl. külön a tanárok, külön a tanulók költségei)?

Kérdés: Egy kht. pályázaton 36 fő munkanélküli képzését nyerte el. A pályázat költségvetésében szerepel a 36 főnek a képzés időtartamára 9 hónapon keresztül a minimálbérnek megfelelő (69 000 Ft) képzési támogatás kifizetése. Az Szja-tv. 1 számú mellékletének 7.17-es pontja alapján a képzési támogatás adómentes. A magánszemélytől a képzés idejére járó képzési támogatásból milyen jogcímen és milyen jogszabály alapján kell valamit levonni? A képzési támogatás után kell-e és milyen mértékű járulékokat fizetni?

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?

Kérdés: Pályázati kiírásokban, állami normatív támogatás felhasználásában találkozunk azzal a megkülönböztetéssel, hogy működési, fenntartási költségek, kiadások, illetve felhalmozási célú kiadások. Szeretnénk választ kapni arra, hogy mi rendelkezik e két fogalom megfelelő tartalmi elhatárolásáról, illetve mi az, ami meghatározza az egyik vagy a másik kategóriába való besorolást?

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A projekt megvalósítása során alvállalkozókat veszünk igénybe. Az alvállalkozók egy része olyan munka megvalósításában működik közre, amely részben vagy egészében építési engedélyhez kötött. Milyen számlát állíthatnak ki az alvállalkozók?

Kérdés: Egy civil szervezett elnyert egy 100%-os támogatottságú EU-s társfinanszírozású projektet. A civil szervezet jogosult áfa visszaigénylésére azoknál a projekteknél, tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységéhez, pl. konferenciaszervezés, tanulmánykészítés stb. Mivel az alaptevékenység tárgyi adómentes érdekvédelmi tevékenység, ezért az áfa visszaigénylését elvileg arányosítással kell megállapítani, de ha egyértelműen megállapítható, hogy egy adott költségelem a tárgyi adómentes, vagy az áfás tevékenységhez kapcsolódik, akkor az Áfa-tv. szerint másképpen is megoldható. Mivel a szervezetnek van áfalevonási jogosultsága, így az EU-s társfinanszírozású projekt esetében nettó módon számolt el (mivel a visszaigényelhető áfát az állam nem téríti meg), vagyis a támogatás nettó összegét a pályázat keretében igényelte vissza, míg az áfa összegét levonásba helyezte, mivel azt az APEH-től kellett visszaigényelni. Kérdés, hogy helyesen járt-e el a civil szervezet, hogy az elkülönített nyilvántartás alapján igényelte vissza az áfát, vagy arányosítással kellett volna visszaigényelni azt? Nem okoz-e problémát az, hogy nincs vevői áfás számla a támogatás összegéről, mivel az állam, mint "vevő", ilyet nem állít ki?