237 talált cikk a pénzmozgás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?

Kérdés: Az MLSZ támogatói igazolása alapján, tárgyi jellegű beruházásra 500 ezer Ft-ot, az utánpótlás-nevelés feladatainak támogatására 500 ezer Ft-ot és az 1% célelszámolási számlára 10 ezer Ft-ot utaltunk át. Ezen összegeket hogyan kell könyvelni a támogatást adónál?

Kérdés: A foglaló átadása keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Ha igen, mikor kell arról a számlát kiállítani?

Kérdés: A készpénzes beszerzések pénztári megjelenítése feltétlenül kötelező-e azon a napon, amikor a vásárlás történt? A több munkaterületen dolgozók, tulajdonosok, ügyvezetők nem tudják napokig leadni a számlákat. A napokkal, esetleg hetekkel a vásárlást követően kiadásba tett készpénzes beszerzések áfájának levonásba helyezéséhez megfelelő-e így a bizonylat?

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?

Kérdés: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A 167. § (1) bekezdésének i) pontja pedig azt, hogy a könyvviteli nyilvántartásba való rögzítés időpontját a bizonylaton fel kell tüntetni. A könyvelőirodába a bizonylatok a hónapot követően érkeznek. Nincs mód mindennap átvenni és könyvelni a pénzeszközök bizonylatait. Visszamenőleges dátumot nyilván nem lehet feltüntetni. Ha a tényleges rögzítést tüntetjük fel, nem felelünk meg az Szt. 165. §-ának. Mi a helyes megoldás?