Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget, hogy a közvetített szolgáltatást másként értelmezzük akkor, ha az ellenértéket átutalással egyenlítik ki, vagy ha azt pénztárnál akár készpénzzel, akár bank- vagy hitelkártyával rendezik.Ha a vevő nem kér számlát, a harmadik személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Valutapénztárból történő valutaváltás

Kérdés: A valutapénztárból történő valutaváltáskor a valutapénztárban a pénzeszköz csökkenését – a számviteli politika alapján – az átlagárfolyamon kell könyvelni, míg a forintpénztárban a váltáskori árfolyam alapján számított forint kerül bevételezésre. Az átvezetési számlán keletkező különbözet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező a kérdésre az utolsó mondattal megadta a választ is.Valóban, ha a valutapénztárban lévő valutát értékesítik, akkor az értékesítésre kerülő valutát a cég számviteli politikájában rögzített devizaárfolyamon (ez lehet az adott deviza átlagárfolyama is) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Pénzeszközöket érintő gazdasági események rögzítése

Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásokban való rögzítése, ha a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás közötti szoros kapcsolat biztosított.A pénztár főkönyvi számla analitikus nyilvántartása a pénztárjelentés, amelyet naprakészen vezet a pénztáros, a készpénz kezelője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása

Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az in­putanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...mert az az első szállítmányok, beszállítások (számlák) értékéből kerül levonásra.Az új Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását (az adott esetben a termelő) úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal (termeltető) szemben fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Felhalmozódott pénzkészlet, felhalmozódott kötelezettség

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg a törvényi követelményeknek, akkor felelősség terheli az ügyvezető mellett a taggyűlést is, a beltagot is.A könyvelő a pénztári pénzkészlet meglétének ellenőrzéséhez köteles volt kérni a pénztári pénzkészlet kezelőjétől a december 31-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Behajtási költségátalány beszámítása

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Közvetett pénz-visszatérítési akció

Kérdés: A számviteli törvény 2015. január 1-jétől szabályozta a közvetett pénz-visszatérítési akció elszámolását. Erről részletesebb információt szeretnék kapni.
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok alapján:– a pénzt visszatérítő az áfával csökkentett összegben egyéb ráfordításként számol el a bank-, illetve pénztári kifizetéskor (T 8699 – K 384,381), és az áfát levonásba helyezi (T 466 – K 384,381);– az Szt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Bejelentési, biztosítási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: A kft. alkalmazottainak egy része Olaszországban végez munkát, kiküldetés keretében. (Az ott végzett munka ellenértékét a cég kiszámlázza olasz partnerének.) Olaszországban van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a munkavégzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve állítja ki kérelemre.Az előbbi igazolás hiányában – ha például a kiküldetés időtartama a 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Egészségügyi szolgáltatás díja

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet végző gazdasági társaságoknak az általuk elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által megállapított, visszaigazolt díját, mint az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét, az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Pénztárgép használata csomagküldő szolgálatnál

Kérdés: Kell-e pénztárgépet használni a csomagküldő szolgálatnál, ha nem üzlethelyiségben, hanem a cég székhelyén történik az eladás?
Részlet a válaszából: […] ...ún. pénztárgéprendelet [48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet] 1. sz. melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek pénztárgép használatára kötelezettek. Ezek alól a csomagküldő kereskedelem kivételként szerepel, de csak akkor, ha az értékesítés nem nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.
1
15
16
17
51