522 talált cikk a pénztár kifejezésre

Kérdés: Bútorüzletünkben pénztárgép működik. A vásárlók a termék megrendelésekor előleget fizetnek, és amikor megérkezik az áru, akkor fizetik ki a vételár másik részét. Hogyan kell ezt bizonylatolni? A pénztárgépbe az üzleti értékesítést kell beütni. Előleg esetén ez hogyan működik? A könyvelő honnan tudja a pénztárgépszalagról, hogy mennyi az előleg, és hogy mikor kell az előleget árbevételként elszámolnia?

Kérdés: Társaságunk vendéglátóhelyet működtet, ahol külföldi vendégek is megfordulnak, és külföldi pénznemben fizetnek. A számlát mi forintban állítjuk ki, és a vendég igénye szerint fizethet forintban, illetve valutában is. A számviteli politikánkban a külföldi pénznem árfolyam-meghatározásánál a számlavezető bankunk választott árfolyamát alkalmazzuk. Kérdésem: a külföldi vendégtől való készpénzvaluta elfogadásánál is alkalmazhatom a fent említett, választott árfolyamot?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak külön bankszámlát nyitnia a vállalkozási és a magánkiadásai számára? Ha a vállalkozói számlájáról olyan kiadást teljesít, ami nem a vállalkozással kapcsolatos, el lehet-e számolni, mint készpénzfelvételt, és befizetni a pénztárba, ha nem, mi a megoldás erre a problémára visszamenőleg?

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?

Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?

Kérdés: Társaságunk megszüntette valutapénztárát. Dolgozóink kiküldetésekor a rendelkezésükre bocsátott, a társaság által vezetett hitelkártyát használják. Azon országokban, ahol nem elterjedt a kártyás fizetés, dolgozóink valutát vesznek fel a kártyáról, és abból fedezik költségeiket, számlákkal alátámasztva. Mivel a valutát bevételezni nem tudjuk, helyesen járunk-e el akkor, ha a fennmaradó valutát a kiküldetés utolsó napján érvényes, választott hitelintézet devizaárfolyamán követeljük dolgozóinktól?

Kérdés: Kereskedelmi vállalkozásoknál pénztárgép használatakor a pénztárgépszalag mellé kötelező-e hozzátűzni a nyomtatványboltokban vásárolható pénztárjelentést, és azt értelemszerűen vezetni? Ha jogszabály írja elő, kérem, írják meg, hogy melyik!