Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozottakból az következik, hogy a nyilvántartásba -jellemzően – a pénzbevételeket kell rögzíteni, lényegében úgy, mint apénztárban. Ha például a kérdező bt., illetve kkt. boltot üzemeltet, akkor anapi bevétel megállapítása valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Tagi kölcsönből eredménytartalék?

Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Így apénztárba történő befizetést csak akkor lehet könyvelni, ha a pénzt ténylegesenis befizették a pénztárba. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Nyugta helyett számla a nagykereskedelemben?

Kérdés: Jövedéki termékek nagykereskedelmével foglalkozó társaság telephelyein lakossági értékesítést is kíván végezni. (Diszkontjelleggel.) A készletnyilvántartó-számlázó rendszerből közvetlenül kerülnének kiállításra a lakossági értékesítések készpénzfizetési bizonylatai is. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben szereplő nyugtaadási kötelezettség alól hogyan lehet mentesülni? Pénztárgépes nyugta helyett alkalmazható-e – a számítógéppel nyilvántartott készlet rendszerből történő értékesítése esetén – olyan kiskereskedelmi bizonylat, amelyen a vevő neve, címe nem szerepel, csak a kiskereskedelmi (diszkont) értékesítésre történő utalás? (Pl.: kiskereskedelmi bizonylat a fejlécben, a többi adat részletes számlának felelne meg, a készletnyilvántartás miatt.) Amennyiben kötelező számlát kiállítani, de a lakossági vevő nem mondja meg a nevét, címét, ami a számla kiállításának kötelező eleme lenne, ez esetben megtagadható-e a kiszolgálás, ha diszkontértékesítésre figyelmeztető tábla kerül elhelyezésre az üzletben, amin szerepel, hogy csak a vevő neve, címe közlése után áll módunkban kiszolgálni?
Részlet a válaszából: […] ...számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatásiazonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméteralkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. sz. melléklete I.részének d) pontja alapján csak pénztárgéppel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, az adómentes mérték felett. Hogyan történik ennek a könyvelése? Például 100 ezer forintos befizetésből 32 750 forint az adó- és járulékmentes?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelembe venni azt az összeget,amelyet a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként azönkéntes nyugdíjpénztárba fizet, legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényeshavi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben (32 750 Ft)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Háziorvosi bt. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által is idézett jogszabály azt jelenti, hogyamennyiben az OEP-pel szerződést kötött háziorvosi, illetvegyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző bt. kizárólag ezeket aközfeladatokat látja el, és ezzel összefüggésben számol el bérköltséget, akkorgyakorlatilag nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Számlakiállítás pénzbeli támogatásról

Kérdés: A közhasznú alapítványnak kell-e számlát vagy nyugtát kiállítania a magánszemélyektől és más társaságoktól kapott pénzbeli támogatásról, amelyről a törvény által előírt igazolást bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Amennyiben készpénzben történik a támogatás befizetése, akkor a közhasznúalapítványnak a befizetett összegről bevételi pénztárbizonylatot kellkiállítania (függetlenül attól, hogy a befizető magánszemély vagy jogiszemély), és a bizonylatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alacsony, illetve nagy összeg lehet. 2007. április1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozómagán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulék fizetésérekötelezett [Tbj-tv. 19. § (2) bek.]. A 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Nyugtaadási kötelezettség

Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?
Részlet a válaszából: […] ...ahogy Ön is említi, a 24/1995. PM rendelet szerint apénztárgép használata a nagykereskedelmi üzletkörbe tartozókra is vonatkozikkészpénzes értékesítésük tekintetében. Miután a pénztárgép nem pusztánnyugtaadásra, hanem a készpénzforgalom regisztrálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Készpénzes számla helyesbítése

Kérdés: Boltunkban készpénzes értékesítés történt 09. 28-án, amelyről készpénzes számlát állítottunk ki, a pénztárgépben az értékesítés összege rögzítésre került, a pénztárjelentés napi bevétele tartalmazza. A vevő 10. 04-én a vásárlásból 2 tételt visszahoz, mivel nem jó típusú nyomtatópatront vásárolt. Mi vissza szeretnénk vásárolni, és készpénzben visszafizetni. Hogyan lehet ezt helyesen számlázni, a pénztárgépben rögzíteni? Átutalásos számla esetén helyesbítő számlát állítanánk ki, de készpénzfizetés esetén nem tudunk helyesbítő számlát kiállítani. Ha a 2 tételt kicseréljük a megfelelő típusú patronra, akkor helyes-e, ha a csere napján olyan készpénzes számla készül, amelyen plusztétel a most eladott patron, és negatív tétel a visszavett, nem jó típusú patron?
Részlet a válaszából: […] ...számla negatív különbözete lesz az az összeg, amelyet a boltbanvissza kell fizetni, amely összeggel a napi készpénzbevétel is csökken, apénztárjelentésben átvezetendő. Ha cserére kerül sor, a visszavett tételeket azelőbbiek szerint kell bizonylatolni, a csereként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalásról

Kérdés: 2006. évi adóbevallásomat elég korán, még 2007. 02. 21-én nyújtottam be. A 01.B oldalon rendelkeztem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalandó összegről. 70 500 forint volt a visszakérhető összege. A program a 87. sor d) oszlopában a fizetendő szja összegével csökkentett összeget ajánlotta fel, bár ez a kötelezettség nem vonható össze a pénztárhoz utalandó összeggel (jelen esetben 43 650 forintot). Én ezt nem írtam felül, így tévesen vallottam be az utalandó összeget. Az szja-kötelezettséget csekken a bevallással egy időben befizettem, de átutalásra az önkéntes biztosítóhoz csak a csökkentett összeg került. Ekkor a 0753 nyomtatványon 2007. 04. 03-án önellenőriztem az szja-bevallásom ezen sorát, de személyes érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a nyilatkozat önellenőrzéssel nem módosítható. Hogyan juthatok mégis ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-törvény 44/A. §-ának (1) bekezdéseszerint a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetésselösszefüggésben az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása utánfennmaradó részéről nyilatkozhat. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
1
35
36
37
52