Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Leszállítási határidős ügylet esetén a szerződés szerinti teljesítés az ügylet zárásakor, az azonnali ügyletek általános szabályai szerint, az ügylet tárgyának tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (a kérdés szerint: kialkudott ár) pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Promóciós célra kapott termék

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?
Részlet a válaszából: […]  A hatályos előírások szerint egyes meghatározott juttatásnakminősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai(reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezésérőlszóló törvény hatálya alá. (Ezen juttatások piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

40 éves munkaviszony utáni nyugdíjas

Kérdés: Egy betéti társaság mindkét tagja (bel- és kültag) a 40 éves munkaviszony betöltése után nyugdíjba vonult. A nyugdíj mellett mindketten folytatják a könyvvizsgálói tevékenységüket. Az osztalék kifizetésén kívül más jövedelmet nem szereznek a társaságban. 2012-től megváltoztak a járulékfizetési kötelezettségek. Társas vállalkozónak minősül az a vezető tisztségviselő (üzletvezető) is, aki a személyes közreműködést nem munkaviszony mellett látja el. A nyugdíjba vonult üzletvezetőnek, illetve a társának (aki kültag), a könyvvizsgálói tevékenység ellátása után, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. évtől bekövetkezett változások a vezetőtisztségviselőkre vonatkoznak, és olyan személyekre, akik nem minősülnekkiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozónak, azaz biztosítottnakszámítanak. A nyugdíjba vonult, a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Osztalék devizában

Kérdés: Belföldi társaság (kft.) forintban vezeti a könyvelését. A taggyűlés osztalék kifizetéséről határoz, természetesen forintban. Az szja és eho levonása után marad a kifizethető összeg a tagok részére, amelyet ők euróban szeretnének megkapni. Ennek ismereteim szerint nincs akadálya, de kérdésem, hogy milyen árfolyammal. A társaságnak van eurója, és MNB-árfolyamot választott.
Részlet a válaszából: […]  Valóban nincs akadálya, hogy a kft. a forintbanmeghatározott osztalékot euróban fizesse ki. A forintban kifizetendő osztalékkifizethető euróban is, de ehhez meg kell határozni az átváltási árfolyamot.Ahhoz, hogy a választott átváltási árfolyamot kívülálló (pl. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag

Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság a megvásárolt – minősített többségetbiztosító befolyást eredményező – üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközökközött vette állományba, tehát tartós befektetésként kezelte. Amikor azüzletrészt megvásárolta a piaci értékeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […]  A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására2012. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak. Abban az esetben, ha a vezetőtisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csakvezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Kapcsolt vállalkozás?

Kérdés: Egy kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. (városi kórház) 100%-os tulajdonosa az önkormányzat. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, és kell-e transzferár-nyilvántartást vezetniük?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának b) alpontja szerint kapcsoltvállalkozás áll fenn az adózó és azon személy között, amely az adózóbanközvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Mivel azönkormányzat és a kft. is belföldi személy, és az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a betéti társaságügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezetőtisztségviselőként látják el, a 22. § (2) bekezdése alapján társasági jogijogviszonyban vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […]  Nem szerencsés az illetményfa-juttatás elnevezés, mivel aztnem a társulat részére végzett tevékenységük ellenértékeként, illetve annakrészeként kapják. Valójában mind a tagok, mind a vezetőségi tagok olyan nempénzben kapott juttatásban részesülnek, ami az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 4. §-ának 23/c) pontja szerint kapcsoltvállalkozásnak minősül – többek között – az adózó és más személy, ha harmadikszemély – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával [Ptk. 685. § b)pont] – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
1
13
14
15
27