277 talált cikk a piaci ár kifejezésre

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?

Kérdés: Cégünk gépi hímzést végez. Minden termékhez külön fájl készül, ami a gépi hímzést vezérli. Van olyan partnerünk, aki a hímzett termék mellé kéri az ő termékéhez tartozó fájlt, amivel ő bármikor, bárhol gyártathat a termékből. A mi cégünknek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége. Ezeket a fájlokat – mint szellemi terméket – nyilvántartásba kell venni? Ha igen, milyen áron? El lehet adni ezt a fájlt? Ha igen, akkor mint szoftvert, vagy a termék részeként lehet értékesíteni?

Kérdés: Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?

Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "ą" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?