Ügyvezető megbízási szerződéssel

Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetői tisztség megbízásos jogviszonyban isellátható. Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében (idetartozik a megbízási szerződés alapján)személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jutalom a tárgyévet követően

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] A jutalom olyan bér jellegű juttatás, amelyet az egyéniteljesítményhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján amunkavállaló részére fizetnek. A jutalom a kereset része, és mint ilyetbérköltségként kell elszámolni.Mivel a jutalom az elvégzett munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Nyilvántartás a 22/2009. PM rendelet szerint

Kérdés: A 4767. "Nyilvántartás a szokásos piaci árról" című kérdésre adott válasszal kapcsolatban az észrevételem: Szerintem csak azért, mert kapcsolt vállalkozásokról van szó, még nem jelenthető ki, hogy transzferár-nyilvántartást kell készíteni az érintett cégeknek. Véleményem szerint vizsgálni kell, hogy a kft.-k megfelelnek-e a 22/2009. (X. 16.) PM rend. 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a mentesülés feltételének vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a Tao-tv.-ben és a PM rendeletben elő­írtmentesség esetén nem kell nyilvántartást készíteni. A feltett kérdésből azonbanaz a következtetés vonható le, hogy ebben az esetben nem áll fenn a PM rendelet1. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt eset. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címke:

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja tételesen előírja,hogy a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás eseténköltségtérítés címén mely napokra oda-vissza mért távolság figyelembevételévelkilométerenként 9 forint értéket kaphat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Előfizető-gyűjtés

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem felel meg!Valójában miről van szó? A terjesztők az induló időszakoslap azon példányait, amelyekkel új előfizetőket kívánnak bevonni, térítésnélkül eljuttatják a jövőbeni, a remélt előfizetőkhöz, vevőkhöz. (A terjesztőkáltal felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Több biztosítási jogviszony

Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján általánosságban megállapítható, hogy többbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony, társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagja, megbízási jogviszony) egy­idejű fennállásaesetén az adott jogviszonyra irányadó járulékalap után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos szolgáltatásra alkalmazandó árfolyam

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek forintban történő átszámításáravonatkozóan az Szt. 60. §-a egyértelmű rendelkezést (rendelkezéseket)tartalmaz. E szerint: a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Érték alatti eladás

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti különbözet megítélésénél nem az ameghatározó, hogy mennyi a nyilvántartási érték, hanem az, hogy mennyi az adotteszközök piaci értéke. A dokumentált piaci érték lehet kevesebb is, mint anyilvántartási érték, amely esetben esetleg a korábbiakban vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Szokásos piaci kamat

Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.
Részlet a válaszából: […] Az EKB (Európai Központi Bank) árfolyam csak a deviza,valuta más pénznemre történő átváltásához használt érték, amely nem alkalmas akamat szokásos piaci árának meghatározására. A szokásos piaci kamatot hasonlóankell meghatározni, mint más termék, szolgáltatás szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű lenne válaszolni a kérdésre, ha ismernénk olyanjogszabályt, amelyik ezen önkormányzati kezdeményezést, a kedvezmény adásának afeltételeit szabályozná. A probléma az, hogy nem tudunk ilyen jogszabályról. Aválaszt ezért a jelenleg hatályos előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címke:
1
16
17
18
28