1098 talált állásfoglalás a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: A mobilszolgáltató új szolgáltatása a partnerkapcsolaton alapul. Így a számlán a vevő neve nem a bt., hanem az önkormányzat. A számlát a bt. nevére küldik, a fizető neve is a bt. Elszámolható a bt.-nél a telefonszámla költségként?

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?

Kérdés: A kft. néhány évvel ezelőtt telket vásárolt saját célra. A telek azonban nem került beépítésre, várhatóan értékesíteni fogják. Át kell-e sorolni a készletek közé? Helyesen jártunk-e el, amikor az évenként fizetett telekadót nem számoltuk el ráfordításként, hanem annak összegével a telek értékét növeltük? (A telek használatbavétele nem történt meg.)

Kérdés: A vállalkozás egy ausztriai sícentrumban panziót vásárolt, amelyet fióktelepként kíván bejegyeztetni. A fióktelep mint önálló osztrák adóalany tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági események – osztrák törvények szerinti – könyvelésével a vállalkozás egy bécsi könyvelőirodát bízott meg. Kérem, ismertesse részletesen a külföldi fiókteleppel rendelkezők könyvelésének és adózásának szabályait! Különösen fontos, hogyan kell elszámolni az Ausztriában fizetendő adókat, járulékokat, amelyek a fióktelep értékesítéséhez és beszerzéséhez kapcsolódó kötelezettségekhez (forgalmi adó), illetve a magyar és az osztrák illetőségű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak, de nem a magyar törvények szerint kell bevallani és megfizetni. Egy vállalkozás Olaszországban fióktelepet létesít, ahol termékértékesítést végez és szolgáltatást nyújt. Hogyan épül be a fióktelep könyvelése a vállalkozás könyvelésébe? A belföldi adókötelezettséget hogyan érinti az Olaszországban megfizetett adó (pl. áfa, tao, iparűzési adó)?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?

Kérdés: A társaság 2000-ben alakult. 2003-ban az üzleti évet megváltoztatta. A 2002. évet, a 2003-as tört üzleti évet veszteséggel zárta. Az árbevétel minden esetben meghaladta a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Szükséges-e engedélyt kérni az adóhatóságtól a veszteség elhatárolására?

Kérdés: Közüzemi szolgáltatótársaság a vezetékhálózatot áthelyezi, mert egy másik vállalkozásnak építkezés, útépítés stb. miatt útban van. A társaság más nyomvonalon új hálózatot épít. Ehhez – különmegállapodás alapján – véglegesen fejlesztési célú pénzeszközt vesz át. Az adóhatóság álláspontja szerint ez nem támogatás, mert nem cél nélkül, bármire felhasználható pénzt kap a szolgáltató, hanem a pénz egy szolgáltatás ellenértéke, mert azt a társaság konkrét célra kapta. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Milyen SZJ- vagy VTSZ-számot kell feltüntetni, hogyan kell a számlázott tételt megnevezni? Hogyan kell helyesen elszámolni?