Könyvek, régiségek készletre vétele

Kérdés:

A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
– térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
– Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
– Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontját – természetesen – a számviteli törvény hatálya alá tartozó civil szervezeteknek is alkalmazniuk kell.A kérdező nem írt arról, hogy a szóban forgó, több száz éves könyvek hogyan kerültek a civil szervezethez? Vásárolta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Áfamentes mobiltelefon-vásárlás

Kérdés: Cégünk használt mobiltelefont vásárolt. A mobiltelefont értékesítő magyar cég áfamentesen állította ki a számlát. (Valószínűleg azért, mert különbözeti áfát választottak.) Kell-e az áfabevallásban valamelyik soron jelenteni az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ott meghatározott adatokról. Mivel az Áfa-tv. XVI. fejezetét (Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok) alkalmazó adóalany által kiállított számla alapján adólevonási jogot nem lehet gyakorolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...felújított alkatrészek eladására jellemzően nem alkalmazhatók a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó – Áfa-tv. szerinti – különös szabályok. A felújított alkatrészek eladásakor az áfát 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Használtgépkocsi-értékesítés feltételei

Kérdés: Cégünk szakszerviz. Emellett használt személygépkocsik értékesítésével is foglalkozik, amelyre a különbözeti (árrés-) adózási módot alkalmaznák. Az új közlekedési eszköz fogalmi meghatározása között az alábbi két dolog vagylagos teljesülése is szerepel: "az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 6000 km-t futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől legfeljebb 6 hónap telt el". A 6 hónap a külföldi első forgalomba helyezés és az adásvételi szerződés időpontja közötti időszakra, vagy a külföldi első forgalomba helyezés és az első magyarországi forgalomba helyezés közötti időszakra értendő? A 6000 km-es korlát is az adásvétel pillanatában, vagy a magyarországi forgalomba helyezés pillanatában vizsgálandó?
Részlet a válaszából: […] ...ingóságokra vonatkozóan a 213. §-ban annyit tartalmaz, hogy a használt ingóság olyan, m ű alkotásnak, gy ű jteménydarabnak és régiségnek nem min ő sül ő ingó termék, amely adott, illet ő leg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Régiségbolt áruinak nyilvántartása

Kérdés: Régiségbolt könyvelését vettem át. A bolt a különbözeti áfás adózást választotta. A törvény szerint az 50 E Ft alatti árut nem kell nyilvántartani. Úgy vettem át az anyagot, hogy készleten csak az 50 E Ft feletti áru volt, a többi "kis értékű" tárgyat minden évben azonnal elszámolták a 81. főkönyvi számlán. Ez helyes eljárás? Ha ellenőrzik a céget, elég, hogy a nagy értékű áruk vannak a 211-en, a boltban felvett leltárban viszont minden benne van, a még nem eladott 50 E Ft alatti áru is? A számviteli politikában is így rögzítették!
Részlet a válaszából: […] ...kérdező jól érzékelte, hogy a régiségbolt könyvelésébennincs minden rendben, és tegyük hozzá, ebből adódóan az áfabevallásában könnyenfelfedezhető hiányosságok is lehetnek. Menjünk sorjában!Az Áfa-tv. XVI. fejezete tartalmazza a használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Pénztárgép használata régiségkereskedőnél

Kérdés: A kft. régiségkereskedéssel foglalkozik. Minden eladásról számlát állít ki a vevőnek. A pénztárgépbe a számla összege kerül, mivel a kft. a különbözet szerinti adózást választotta. (Külön analitikus nyilvántartást vezet a megvásárolt és az eladott árukról.) Kötelező-e ez esetben a pénztárgép használata? A napi bevétel igazolására nem elegendőek a kiállított számlák?
Részlet a válaszából: […] ...melléklet szerinti adóalanyok, illetve üzletek. Ebbe a körbe tartozik a 4/1997. Korm. rend. mellékletében szereplő valamennyi üzlet, így a régiségkereskedés is.A 24/1995. PM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a pénztárgépben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Bizományba átvett régiség értékesítésének elszámolása

Kérdés: A kft. régiségértékesítéssel foglalkozik. Az értékesítendő árut – megbízási szerződéssel – bizományba veszi át. A szerződés tartalmazza a beadási árat, meghatározza az eladási árat, a megbízottat megillető jutalékot. A kft. minden eladásról számlát állít ki, a beadási árat akkor számolja el, amikor a megbízó azt kézhez kapja. Helyesen jár-e el a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások alapján a bizományba átvett árukat (régiségeket) elkülönítetten – mint a megbízó eszközeit – kell nyilvántartani. Amennyiben a bizományba átvett árut a kft. (a megbízott) értékesíti, az értékesítésről kiállított számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Betéti társaságunk magánszemélytől adásvételi szerződéssel vásárolt 2 millió forint értékű személygépkocsit. Két év múlva 1,2 millió + 300 E Ft + áfa összegért a gépkocsit eladta. Az összes áfa befizetendő áfa lesz? Van-e valamilyen különleges adózás amiatt, hogy használtan, magánszemélytől vette a bt. a személygépkocsit?
Részlet a válaszából: […] ...való felvásárlással foglalkozó használtcikk-kereskedők, illetve a lakosságtól felvásárolt műalkotásokat, gyűjteményeket és régiségeket árverésen értékesítő árverésszervezők. Az adózási mód választását – természetesen – az adóhatóság felé be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.