Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Részlet a válaszából: […] Az elszámolásravonatkozó válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben leírtak jogszerűségét aválaszban megerősíteni nem tudjuk.A Ptk. 568.§-ának (1) bekezdése szerint a polgári jogi társaság létesítésére irányulótársasági szerződéssel a felek arra vállalnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] A sokrétű kérdésre a témák és kérdések sorrendjébenigyekszünk válaszolni. Már a válaszadás elején megjegyezzük, hogy a felsoroltmunkák többsége építési-hatósági engedélyköteles építési-szerelési és egyébszerelési munka, ezért az Áfa-tv. 142. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban – lényegében – aválasz is benne van.Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó kizárólagingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni, ehhez a bérbeadás tárgyát bekell szereznie, és be kell vinnie az egyéni vállalkozásába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 32 290 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget monitor használatához. Nem tudom eldönteni, hogy adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. Kérem a segítségüket!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.8. pontja alapján ajogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbábaleset- és egészségvédelmi eszközök az adómentes természetbeni juttatások közétartoznak. A kérdésben említett éles látást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő irodaépületen hőszigetelést, vakolást, ablakcserét hajtott végre, amelyet a társaság aktivált. Ugyanekkor megtörtént a lámpatestek cseréje, a régi típusú függönyök szalagfüggönyre történő cseréje, valamint az ablakfóliázás. Ezeket is aktiválni kell, vagy elszámolható-e költségként? A jövőben az egész központi fűtési rendszert érintő, nagyobb összegű javítás, karbantartás történik egy időben a hőközpontcserével. Ezt költségként vagy felújításként kell elszámolni? A felsorolt tételek nincsenek külön nyilvántartva, az épület értékében szerepelnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a kérdező bizonyos kérdésekbenmár döntött, más kérdésekben pedig a döntését válaszunktól függően fogjameghozni, korábbi döntését – esetleg – felülvizsgálni. Valójában a társaságnakaz Szt. előírásai figyelembevételével előre meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Vízterhelési díjat terhelő beruházás

Kérdés: A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (Ktd.) 15. §-a alapján – 50%-os vízterhelésidíj-kedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig, – a díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi és mennyiségi mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át a díjfizetésre kötelezett a beszerzés évében a fizetendő díjelőlegből vonhatja le. Társaságunk eddig a második lehetőséggel élt. Helyes-e, ha a vízterhelésidíj-előlegből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és ezt az összeget negyedévenként bevalljuk és megfizetjük a hatóságnak? Év végén az éves kötelezettség összegéből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és az így kiszámított éves díjfizetési kötelezettséget könyveljük az egyéb ráfordítások között? A műszerbeszerzést tárgyi eszközként kezeljük? Az 50%-os díjkedvezmény vonatkozásában társaságunk nem végzett még beruházást, de tervezi azt. Hogyan kell majd könyvelni azt?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ktd. 15. §-a (6)–(7) bekezdésének előírásaibólindokolt kiindulni. Ezen előírások szerint a vízterhelésidíj-kedvezményigénybevételének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi vagyvízjogi létesítési engedély megléte, a díjkedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltakadják meg. Ezen előírások alapján az immateriális javaknak, a tárgyieszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentettbekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
Részlet a válaszából: […] A két fél közötti adásvételi szerződés alapján vásárolt,birtokba és rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan aktiválása megfelel ajogszabályi előírásoknak, és természetes a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásais. A felszámoló – a bíróság ítélete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Fejlesztési tartalék használt bútorra

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalékot a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdéseszerint a képzést követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásrafelhasználni. A hivatkozott előírás szerint nem jogosít a fejlesztési tartalékfeloldására a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Szoftver bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Hogy a kérdés szerinti szoftver szellemi termék-e, vagy azimmateriális javak közé tartozó vagyoni értékű jog, annak alapján kelleldönteni, hogy az adott termék tulajdonjogával a társaság fog-e rendelkezni,vagy csak a használat jogát szerzi meg. Ez azonban nem változtat azon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
1
37
38
39
63