Részvényvásárlás után beolvadás

Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy javaslat. Ha a közgyűlés a beolvasztásról első alkalommal 2014. március 14-ig dönt, akkor alaposan át kell tanulmányozni a Gt.-nek az átalakulásra (ezen belül az egyesülésre) vonatkozó általános és az rt. átalakulására (egyesülésére) vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...Gt. mellett az új Ptk.-ra is hivatkozni fogunk.A 2014. március 14-ig hatályban lévő Gt. 13. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Elveszett részvény pótlása

Kérdés: A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
Részlet a válaszából: […] ...zrt. törzsrészvényeinek elvesztése, illetve azok pótlása számos kérdést vet fel, mivel a Gt. erre vonatkozóan részletes előírást nem tartalmaz.A válasznál a részvényre vonatkozó legfontosabb elő­írásokból induljunk ki.A részvény tagsági jogokat megtestesítő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Gyermekélelmezés számlázása, továbbszámlázása

Kérdés: 2013. 07. 01-től a részvénytársaság által alapított nonprofit társaság (óvoda) alapító okiratában gyermekélelmezés is szerepel. Külsős cég szállítja a gyermekek részére az élelmet. A szállító által számlázott készétel-szolgáltatás, illetve az alapító felé történő kiszámlázás mely főkönyvi számlákon szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Az alapító felé történő számlázás értelmezhetetlen, hiszen a gyerekek részére az élelmet nem az alapító adja át. A gyermekélelmezés költségeihez való alapítói hozzájárulást – számlázás nélkül – az egyéb bevételek között, mint támogatást, a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Kapcsolódó vállalkozás

Kérdés: Segítségüket kérem a 2004. évi XXXIV. tv. értelmezésében.
A kis- és középvállalkozás besorolásánál a beszámoló adatait össze kell-e vonni, ha van egy magyarországi és egy romániai cég? Mind a két cégnek 50-50%-ban ugyanaz a két fő magánszemély a tulajdonosa. A két cég egymással nincs üzleti kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerint kapcsolódó vállalkozási viszony akkor áll fenn, haa) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagyb) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók

Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
Részlet a válaszából: […] ...befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyás akkor áll fenn, ha a befolyással rendelkező személy a vállalkozásnak a tagja, illetve részvényese ésa) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozás (tulajdonos és ügyvezető)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha egy egyéni vállalkozó 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is?
Részlet a válaszából: […] ...befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese ésa) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Ügyvezető megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kft.-ben megbízási jogviszonyban olyan személy látja el az ügyvezetői feladatokat, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy részvénytársaságban. A kft.-ben van-e járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A heti 36 órás munkaviszonyban lévő társas vállalkozó után csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelemre kell 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és a kft.-nek 27% szociális hozzájárulási adót fizetni. Tehát ebben az esetben nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Befektetés értékelése euróra áttérés kapcsán

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?
Részlet a válaszából: […] ...a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. Ha a jegyzett tőkét euróban határozták meg, akkor a jegyzett tőke részét alkotó üzletrész, részvény névértékét is euróban kell meghatározni. Természetesen ezt a létesítő okirat módosításakor már rögzíteni kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Osztalékfizetés zrt.-nél

Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. a társasági vagyon védelme vonatkozásában eltérően rendelkezik a kft.-nél, illetve a részvénytársaságnál.A Gt. 219. §-ának (2) bekezdése alapján az alapszabály előírhatja (tehát nem kötelező), hogy az igazgatóságnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy az rt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
11
12
13
35