Találati lista:
451. cikk / 725 Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása
Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
452. cikk / 725 Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben
Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
453. cikk / 725 Osztalékelőleg havonta
Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
454. cikk / 725 Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak
Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
455. cikk / 725 Tulajdonosváltással kombinált tőkeleszállítás
Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?
456. cikk / 725 Osztalékelőleg veszteség esetén
Kérdés: A társaság osztalékelőleget szeretne fizetni. A közbenső mérleget az Szt.-nek megfelelő tartalommal elkészíti. A közbenső mérlegben lehet-e a tárgyévi adózott eredmény veszteség, ha a meglévő szabad (osztalékelőlegként kifizetendő) eredménytartalék fedezi a döntés szerinti osztalékelőleg összegét, és a saját tőkére előírt egyéb követelmények is teljesülnek?
457. cikk / 725 Betéti társaság saját tőkéje
Kérdés: A betéti társaság (mikrovállalkozás) vagyoni betétje 500 ezer forint. A 2009. évi mérlegben a saját tőke a jegyzett tőke alá fog csökkenni, várhatóan 2010-ben is tovább csökken. Mi a tagok kötelezettsége ez esetben? A tagoknak fel kell emelni a vagyoni betét összegét? Meddig csökkenhet a saját tőke?
458. cikk / 725 Számviteli beszámoló ismételt közzététele
Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?
459. cikk / 725 Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése
Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
460. cikk / 725 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
