732 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.

Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?

Kérdés: A társas vállalkozás 2009. augusztus 31-ével szétválással átalakult. A fordulónap mérleg szerinti eredménye veszteség volt. A kiválással létrejövő társaságra jutó veszteség az eredménytartalékot módosította az új társaságban. A fennmaradó társaság az augusztus 31-i fordulónappal "átadott" veszteséget hogyan rögzítse a könyveiben?

Kérdés: Tulajdonosa vagyok az "A" társaságnak. Az "A" társaságba beolvad a "B" társaság, amelynek szintén tulajdonosa vagyok. "A" társaság saját tőkéje 100 egység, "B" társaságé 1000 (bekerülési értéke 10 egység). Beolvadás után "A" társaság saját tőkéje 1100 egység. Keletkezik-e értékpapír formájában megszerzett jövedelmem, vagy alkalmazható az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja?

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?