Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt röviden az Szja-tv. 66. §-ának vonatkozóelőírásai:A társas vállalkozás adózott eredményéből a társasvállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adóta következők szerint kell megállapítani:– az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék

Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy nem lehet a nyereséget kivenni, legfeljebbaz adózott eredményt. A Gt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra a tag amár teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A kérdés szerint atag vagyoni hozzájárulását a mérlegfordulónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Termelői csoport támogatásának elszámolása

Kérdés: A termelői csoport 2004. évre támogatást kapott a 81/2004. FVM rendelet szerint. A támogatást beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra és működési költség finanszírozására használtuk fel az általunk előirányzott arányban. A támogatást hogyan kell könyvelni? Esetleg a jogcímtől függően más-más számlára?
Részlet a válaszából: […] A termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet8. §-a alapján a termelői csoportnak az elismeréséhez működési programot kellösszeállítania. Ennek keretében a működés főbb adatait a rendelet 3. számúmelléklete szerinti adatlapon kell megadni. Az elismerés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Osztalékelőleg-fizetés feltétele

Kérdés: Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fizethető!Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz:osztalékelőlegként – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkorfizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény,illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (5) bekezdésének c) pontja]üzleti vagy cégértékként kell nyilvántartásba venni cégvásárlás esetén (amikoraz adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzimeg, hogy ezzel a vásárlással az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy azátalakulásra vonatkozó számviteli előírásokat alaposan félreértik.A kérdező azon megállapítása, hogy a részvények értékét mára létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehetszerepeltetni, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrész bevonásakor az Szt. 86. §-aalapján – a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése napjával – a rendkívülibevételek között kell kimutatni a visszavásárolt üzletrész névértékét, arendkívüli ráfordítások között pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Osztalék adózása

Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának ba) pontját, amely a 35 százalékosadóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap adókötelezettségéről szólt,hatályon kívül helyezte 2003. január 1-jétől a 2002. évi XLII. törvény 315.§-ának (2) bekezdése oly módon, hogy a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Ptk., a Gt. és az Szt.előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. a közhasznú társaságok átalakulásáróla 60. §-ban úgy rendelkezik, hogy közhasznú társaság gazdasági társasággá nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
1
56
57
58
70